A könyvek történetéről, olvasásról és a kódexekről kaptak szövegértési feladatot a középszinten vizsgázók az idei magyar érettségi első részében. Az első részhez tartozó szövegalkotási részben a sportról és testnevelésről szóló érvelést vagy egy egészségügyi problémákról szóló hivatalos levelet kellett írniuk a diákoknak. A második részben a műelemző feladat egy Fekete István-novellához, az összehasonlító elemzés egy Arany János-vershez és egy Tóth Árpád-költeményhez kapcsolódott.
Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint semmi rendkívüli nem volt a témákban, de ez ebben az esetben jó hírnek számít.
"Szimpatikusnak találom, hogy kultúrtörténettel kezdődött a magyarérettségi, a sport pedig abból a szempontból is kedvező, hogy a diákok nagy részének vannak róla átfogó ismeretei."
A műelemzés részéről úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt évek hagyományához illően válogatott a tárca.
Az járványhelyzet miatt való előkészületekkel kapcsolatban elmondta, hogy egyetlen módon lehetne megóvni a diákokat a fertőzésveszélytől, ha
"minden diák szkafanderben jelenne meg a vizsgán"
- jegyezte meg ironikusan a PDSZ elnöke, hozzátéve: anyagilag kellett volna segíteni az intézményeken annak érdekében, hogy további eszközöket szerezhessenek be a védekezéshez. Leszögezte, hogy eddigi információi alapján minden intézményben megkapták azokat az eszközöket, amelyeket megígért a kormányzat. Megjegyezte, hogy pár nappal korábban még volt olyan iskola, ahol a legnagyobb problémát az okozta, hogy nem tudott megfelelni a szellőztetés követelményének, mivel nem voltak nyithatóak az ablakok.
Az ADOM diákmozgalom elnökségi tagja szerint ebben az évben jóval diákközpontúbb kérdések voltak a magyarérettségin. Úgy véli, az egészség témakör beemelése még aktuálisabbá teszi a feladatsort, főleg a korábbi évekhez képest, ahol kályhaműködésről és hasonlókról kellett olvasniuk a diákoknak.
„Emlékezetes" érettségi
Minden tekintetben rendkívüli a mostani érettségi, hiszen a koronavírus-járvány miatt az elmúlt 2 hónapban a digitális tanrendre való átállás jegyében kellett felkészülnie a végzős diákoknak a vizsgákra. Bár korábban Orbán Viktor egy, a saját közösségi oldalára feltett videó szerint azt állította, hogy május 3-án tetőzik a járvány, végül a kormány kiállt végig azon álláspontja mellett, hogy az írásbelit nem halasztják el. Igaz, a szóbeli vizsgákat végül eltörölték, így minden eddiginél rövidebb lesz az érettségi időszak.
Mindenesetre valóban nagy kockázatot vállalt a kormányzat, azzal, hogy több mint 80 ezer diák és több tízezer pedagógus kelt útra az országban az érettségi miatt. Maruzsa Zoltán, az oktatásért felelős államtitkár a minap úgy nyilatkozott, hogy az érettségi egy órával később kezdődik az eddig megszokotthoz képest (8 helyett 9-kor), hogy a diákok és a munkába járók szeparálva legyenek a közlekedési eszközökön. Emellett minden vizsgázó kap egészségügyi védőfelszerelést, vagyis maszkot, kézfertőtlenítőt és a tanárok kesztyűt is.
Egy teremben maximum tízen lehetnek, de vannak olyan iskolák, ahol még ennél is kevesebben lesznek. Tartani kell egymástól a megfelelő távolságot
- tette hozzá Maruzsa Zoltán.
Maruzsa Zoltán állítása szerint a járványügyi szakértők javaslatait is figyelembe véve tervezték meg az érettségi időpontját, hiszen a megbetegedések száma most alacsony.
Érettségi: valahol van másfél méter, valahol nincs
Az MTI két képpel nyitotta meg a ma kezdődő érettségi vizsgákat, amelyen az látszik, hogy a másfél méteres távolságot megtartani azért nem lesz egyszerű. (Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)
A megelőzés érdekében a kormányzat, tanulói maszkból több mint 422 ezret szállított ki, a felügyelőtanároknak és az emelt szintű javítótanároknak pedig 147 ezer maszk és ugyanennyi pár kesztyű áll majd rendelkezésre.
Minden érettségiztető iskola kézfertőtlenítőt is kapott, a vizsgák előtt alaposan kitakarították az épületeket, ellenőrizték a mosdók felszereltségét, tisztaságát. A helyiségeket a vizsga ideje alatt szellőztették, az iskolákba belépésre több bejáratot is lehetett használni, a vizsgázók számára pedig most kivételesen nem volt kötelező az ünnepi ruha. Nem volt központilag elrendelt lázmérés sem, a dolgozatok fertőtlenítését 24 órás pihentetéssel oldják meg.
Önálló tárca
Az érettségi előtt álló hetekben sokszor az volt az ember érzése, hogy habozott az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) meghozni a megfelelő döntést a vizsgák ügyében. A tárca tétovázása rávilágít arra a problémára is, hogy a koronavírus-járvány következtében a csúcsminisztérium még inkább túlterheltté vált. Vagyis nem volt képes megfelelően kezelni az egészségügyi -és az oktatási veszélyhelyzetet sem.
Csányi Tamás a Jobbik országgyűlési képviselője szerint itt volna az ideje, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma megszűnjön, mivel ebben az összetételében nem képes az egyes ágazatok problémáit a leghatékonyabban kezelni.
"Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere sem a koronavírus-járvány kezelésében, sem a digitális oktatás megszervezésében nem állt a helyzet magaslatán"
- tette hozzá a jobboldali néppárt politikusa.
Csányi Tamás hazardírozásnak, óriási felelőtlenségnek nevezte, hogy megrendezték az érettségit abban az időpontban, amikorra Orbán Viktor miniszterelnök korábban a járvány tetőzését jósolta.
Az ADOM képviselője szerint az elmúlt évek döntései szétvágták az oktatás különböző területeit. Jelezte: az Emberi Erőforrások Minisztériumánál maradt a köznevelés, a szakképzés és az egyetemi képzés pedig átkerült az Információs és Technológiai Minisztériumhoz.
"Ennek az elaprózódásnak semmi értelme nincsen és nagyon veszélyes, hiszen az oktatás különböző szegmensei függenek egymástól, egy önálló rendszert alkotnak, ha pedig csak az egyikben hoznak döntéseket, a másikat meg elsorvadni hagyják, abból csak káosz fog születni."
Kiemelte, hogy az elmúlt évek tudás -és értelmiségellenes politikájának eredménye ez.
Az ADOM diákmozgalom elnökségi tagja szerint egy felelős oktatásügyi minisztérium létrehozása azt eredményezné, hogy végre ezek a területek újra egy irányítás alá kerülnének egy saját minisztériumban, ahol rendszerszinten folyhatna az oktatás fejlesztése.
"Az üzenete is az lenne a társadalom felé, hogy igen az oktatásügy annyira fontos és stratégiai kérdés, hogy egy önálló minisztériumot érdemel."