Magyarország és az "iszlám veszély"

Kell-e félni Magyarországon a nemzetközi terrorizmustól, az iszlámtól?

- Az egyik tavaszi Világ-Panoráma adásban az Echo tévében úgy fogalmazott: a párizsi eseményekkel most részben  meggyanúsított ISIS "kamuszervezet", amely sem nem iszlám, sem nem állam. Beigazolódhatott?

- Épp a párizsi események idején zajlott párhuzamosan két fontos konferencia. Kairóban és Teheránban is az iszlám világ ismert és elismert vallási vezetői gyűltek össze. Mindkét helyen határozatokban deklarálták: az ISIS az iszlám világ egészének az ellensége, amit az USA és Izrael segítettek életre néhány Öböl menti arab ország támogatásával.

- Mennyire komolyan vehető ez, kik hozták ezeket a határozatokat?

- Teheránban a világ 72 országának 550 iszlám vallási vezetője ült össze a síita-szunnita megbékélés jegyében, a konferenciával egyszerre az egyiptomi, kairói Al-Azhar hittudományi központ is hasonló eseményt tartott. Az Al-Azhar a világ talán legjelentősebb muszlim tudományos központja. Az iszlám világban ez a két esemény maximálisan legitim, ahogyan az ott részt vevő személyek és szervezetek is egyértelműen reprezentálják a világ csaknem kétmilliárd muszlimjának döntő többségét.

- Európa és a világ közvéleményének egy része a párizsi események után elhatárolódást várt az általuk "mérsékelt muszlimoknak" mondottaktól.

- Először: nincs mérsékelt és nem mérsékelt iszlám, egy iszlám van. Másodszor fontos megemlíteni, hogy az alapvetően szekularizált, sok esetben teljesen ateista "európai" közvélemény nem tudja elképzelni azt, ami tény: az iszlámban nincs egyház, így ebben az értelemben nincs kinek elhatárolódnia, hiszen nincs egyház, nincs pápa, nincs püspök. De amire ők gondolnak, az az ISIS létezése óta számtalanszor megtörtént a vallás egyes nézeteinek totális félreértelmezését hirdető és ennek a nevében az iszlám világot Szíriában és Irakban végzetesen felforgató szervezettel kapcsolatban. A párizsi események vonatkozásában is elég világosan fogalmaztak, akik vallási vezetőknek tekinthetőek az iszlám világban.

- Magyarországot veszélyezteti-e a terrorizmus?

- 2015-öt írunk, korunk minden ismert technikai fejlettségével. A nemzetközi biztonsági szisztémákba integrált, minden nyugati állammal és rendszerrel együttműködő magyar biztonsági szervek eddig is világosan lekövethették és a jövőben is pontosan tudják követni, hogy hazánkból ki és miért csatlakozott a Szíriában és Irakban felforgatókhoz, így a helyzet egyértelmű. Van viszont egy újnak tűnő "európai" elvárás, miszerint minden muszlimot még fokozottabban kellene figyelni. Ennek az atlanti ihletettségű normának való esetleges megfelelés viszont a magyar hatóságok, az állami szervek és teljes politikum bölcsességére van bízva.

- Van-e okunk az iszlámtól való félelemre?

- Az "iszlámtól" való félelemre senkinek nincs oka, a kérdés ekképp szó szerint teljesen értelmezhetetlen. Magyarországnak államiságának létrejötte óta van kapcsolata az iszlám világgal, és a történelem úgy alakult, hogy ez a kapcsolat az utóbbi évtizedekben is nagyon jó volt és ma is az. A nálunk élő külföldi és magyar származású muszlimok lojálisak a magyar államhoz, maga az iszlám kultúra pedig hazánkon belül és az ország közvetlen közelében is igen jelentős.

- Ezt kevesen tudják és nyilván sokan meg is kérdőjelezik.

- Maradjunk kizárólag a tényeknél. Gül Baba türbéjéről, az érdi, egri minaretekről, a ma is hazánkban élő bosnyákok által aktívan használt siklósi Jakovali Haszán dzsámiról nyilván mindenki hallott, ahogyan a többi török kori emlékről is. Ezek élő és naponta ezrével látogatott kapcsok ma hazánk és a törökség, valamint a balkáni muszlimok között. Utóbbiak, vagyis a balkáni muszlimok a velünk délre határos térségben (Horvátország, Szerbia, Bosznia, Koszovó, Macedónia, Montenegró, Szlovénia, Bulgária) több millióan élnek, csak mi, magyarok ezt a térséget általában kevésbé ismerjük, noha a Balkán egy egybefüggő, minden vonatkozásban európai földrajzi egység, többmilliós őshonos muszlim lakossággal.

- Innen érkeznek a magyar-szerb határra a bevándorlók...

- Afrikából és Ázsiából menekülnek ezek az emberek Nyugat-Európába. A Balkánt és Magyarországot tranzitforgalomra használják. Hogy Nyugat-Európát elárasztják az afrikaiak és az ázsiaiak, az döntően az egykori gyarmatosításnak köszönhető, nevezhetjük úgy is, hogy a ma már talán kéretlen menekültekkel a nyugati hatalmak most "kifizetik a rezsiszámlát", ami az egykor totálisan embertelen gyakorlati elemeket felvonultató gyarmatosító megszállásukkal járt Afrikában és Ázsiában.

- Ma már "talán kéretlen"?

- A nyugati országokban járva úgy tűnik, a menekültek mai mennyisége már sok nekik, noha pár évtizede még tárt karokkal várták az egykori gyarmatokról érkezőket például Franciaországban és Angliában. Ezeknek a főképp kétkezi munkásoknak a több tízmilliós tömege nélkül szinte kivitelezhetetlen lett volna a nyugati gazdasági fellendülés a második világháború utáni prosperáló, igen csillogó és gazdag évtizedekben. De van példa arra is, hogy egy nagy nemzet gazdaságát nem az egykori gyarmatokról érkezettek segítettek felemelni: ők a németországi törökök, akik anno egy német-török államközi egyezmény értelmében költözhettek tömegesen az egykori NSZK-ba.

- Mi viszont nem voltunk gyarmattartók...

- Pontosan emiatt sem lehet a jövőben semmilyen hatalmaknak semmi jogosultsága erkölcsileg számonkérnie hazánkon olyan képzetlen tömeg esetleges "közös teherviselésen" és egyéb álságos (manapság "európainak" hazudott) lózungokon alapuló befogadásának a lehetőségét, amely már nem fog elférni náluk.

- Az iszlám világ és Magyarország kapcsolata egyébként milyen ma?

- A fentebb említett török és balkáni élő kapcsolatok mellett fontos kiemelni, amit szintén kevesen tudnak, hogy a szocialista rendszerben több ezer olyan afrikai és ázsiai muszlim ország mai, az adott országban az állami szférában magas rangban dolgozó vezetői jártak magyar egyetemekre, aki ma is jól beszélnek magyarul és hatalmas szeretettel gondolnak hazánkra.  Hazánk és az iszlám világ kereskedelme szintén az előző rendszerben kiemelkedően jó volt, az iszlám világban Magyarországnak a mai napig igen jó a megítélése. Megemlíthetjük emellett az elmúlt években ismét felerősödő kapcsolatokat a türk világgal, amelynek magállama az a Törökország, amely egyúttal egyértelműen a világ egyik vezető gazdasága és az iszlám világ egyik vezető hatalma. És ezt az országot, és a magyarokkal bizonyítottan, elismerten genetikai rokonságban álló türk világot (Azerbajdzsán, Kazahsztán, Üzbegisztán stb.) a már említett Balkán köti össze, amely gyakorlatilag Szegednél kezdődik.

- Globálisan nézve valóban akkora probléma-e a most mindenhol emlegetett nemzetközi terrorizmus, mint ahogyan az a médiában a párizsi események óta helyet kap?

- Ha az eddigiek egyértelműen tények voltak, akkor az viszont filosz kérdés:  mennyit ér egy emberélet? Ugyanis pont Franciaországban csúcsosodott ki 1789-ben a modernizmus minden azóta is ható "áldása", ami szerint "minden ember egyenlő". Ezt sulykolják az utóbbi évszázadokban, noha az ő általuk elgondolt ideák szerint egész nyilvánvalóan nem igaz az egyistenhitű vallások, másképpen az Isten által kinyilatkoztatott szavak (Tóra, Biblia, majd legvégül a Korán) szerint sem. Amit a "minden ember egyenlő" című felvilágosult lózung nevében ma a társadalmi gyakorlatban ma a Nyugat megvalósít, az minden tekintetben szembenáll azoknak a világvallásoknak a tanításaival, amelyek egyben tartották az emberiséget, mióta létezik. Vagyis eszerint ha minden ember egyenlő, akkor gondolhatnánk, a "terrorizmus" megítélése is ugyanolyan mércék szerint kellene mérhető legyen. Ez viszont nincs így. Amíg a Nyugat terrorizmusként azonosíttatja és szuggerálja a kezében lévő médiában a párizsi eseményeket, amelynek áldozatai a legszélsőségesebb "1968-as felforgató"  álegyenlősítők képviselői, addig hajszálpontosan ugyanez a rendszer mélyen elhallgatja az ezzel egyenértékű eseményeket, amelyeknek áldozatai ilyen nézőpontból pontosan azonos súlyú humán lények a mostani áldozatokkal. Volt világraszóló hajsza, gyász,médiahisztéria, erkölcsi felháborodás, amikor nemrég 11 palesztin újságírót kivégeztek? Nem. De ha kicsit földrajzilag hozzánk közeledünk: átélt a világ hasonlót, amikor Mavi Marmara, vagyis a Kék Márvány gázai blokádtörő nemzetközi(!) segélyhajó utasait kivégezték? Nem. Pedig az eset ötödik évfordulója lesz májusban.