Ez a szám ráadásul csak a a nagyobb, európai értékhatár feletti közbeszerzések értékét mutatja, hiszen a hazai adatokhoz még közérdekű adatigényléssel sem lehet hozzáférni.
Ahogy a G7 is hangsúlyozza, általános trend, hogy a választásokat megelőző évben megugrik az állami beszerzések összege, ilyen kirívó mértékű költekezés azonban még sohasem történt:
2017-ben 3600 milliárd forint lehetett az összes közbeszerzés értéke, ami a GDP 9,4 százaléka.
Csak út- és vasútépítésre 1700 milliárd forint értékben szerződtek, ami több, mint az elmúlt évtized pár évében az összes közbeszerzésre költött forrás. A tavalyi GDP-nek ráadásul 2,9 százalékát tette ki az uniós forrásokból állami beszerzésekre kifizetett összeg.
Ugyanakkor a hazai közbeszerzések nyertesei között hiába 93,3 százalék volt a magyar cégek aránya, az osztrákoké 3,3 százalék, a németeké 1,1 százalék, az oroszoké pedig 0,8 százalékkal,
az osztrák cégek százszor, a németek harmincötször annyi megbízást kapnak Magyarországon, mint magyarok Ausztriában vagy Németországban.
Ráadásul a magyar közbeszerzéseken továbbra sem divat a verseny: csak Cipruson, Horvátországban és Lengyelországban akad egy átlagos közbeszerzésre kevesebb jelentkező. Magyarországon - Romániával holtversenyben - 2,8 ajánlat érkezik egy átlagos tenderre.
A G7 részletes adatai ITT olvashatók.
Ilyen világosan még nem mutatták ki, hogyan építenek Orbánék Latin-Amerikát a hazánk helyére
A G7 gazdasági portálon megjelent az elmúlt hetek legfontosabb cikke. Komoly összegben mernék fogadni, hogy sem a kormánypárti, sem az ellenzéki média nem fog ráugrani erre az írásra. Előbbi azért, mert tűpontos cáfolata a "magyar gazdasági csodának", utóbbiban pedig nem veheti el a helyet az olyan megkerülhetetlen sorskérdésekről, mint, hogy hisz-e az Ősrobbanásban az új emberminiszter, vagy, hogy mennyire ciki a "cirkuszi bűvész" kulturális államtitkár.