"A napokban ünnepeltük az újjáépített Mária Valéria híd átadásának huszadik évfordulóját, a közeljövőben újabb három határhíd fenntartásáról létrejött magyar-szlovák megállapodást szentesíthet az Országgyűlés"
- jelentette be Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdai közleményében a parlamenti és stratégiai államtitkár kifejtette: két közúti Ipoly- és egy kerékpáros Duna-híd építése kezdődik meg a leghosszabb közös határszakaszon.
Az ITM közleményéből kiderül, az Ipoly Nógrád megyei szakaszán Drégelypalánk-Ipolyhídvég és Őrhalom-Ipolyvarbó között épülnek új hidak egyenként 1,7 milliárd forintból. A kivitelezési közbeszerzési eljárások lezárultak, a vállalkozói szerződések hamarosan hatályba lépnek
A Győr-Moson-Sopron megyei Dunakiliti és Doborgaz között gyalogos és kerékpáros Duna-meder híd épül, mindkét oldalon csatlakozó ártéri hidakkal. A beruházás teljes költsége 1,9 milliárd forint. A magyarországi létesítmények kivitelezőit már megtalálták. A nyertes ajánlattevővel megkötött szerződés a szlovákiai folytatás közbeszerzési eljárásának lezárásával lép hatályba. A munkálatok 2023-ban fejeződhetnek majd be.
A közlemény kitér arra, hogy a magyar-szlovák határt keresztező műtárgyak fokozott együttműködést igénylő üzemeltetésének, fenntartásának és rekonstrukciójának feltételeit egy 2017-es kétoldalú megállapodás rendezi. A közös tulajdonban lévő határhidak közül egy-egy létesítmény teljes felügyeletét érdemes az egyik félnek magára vállalnia. A megállapodás első kiegészítése a négy évvel ezelőtti aláírás óta megszületett döntések alapján megépülő hidak üzemeltetéséről, fenntartásáról és rekonstrukciójáról rendelkezik. A nemzetközi egyezményeket és azok változásait törvényben kell kihirdetni, az Innovációs és Technológiai Minisztérium ehhez kéri az Országgyűlés hozzájárulását. A módosítás szerint a drégelypalánki átkelő üzemeltetését és fenntartását a magyar, a másik két hídét a szlovák fél végzi. A szükséges rekonstrukciós munkálatok feltételeit a két ország közösen biztosítja.
Mégsem vesz a magyar állam termőföldet a Felvidéken
Nyár közepén, a politikai uborkaszezonban alkották meg azt a kormányhatározatot, melynek célja az volt, hogy a magyar állam külföldön, konkrétan a kelet-közép-európai régióban vásároljon termőföldet. A 400 millió eurós magántőkealapról itt írtunk: Létrejön "a Magyar Állam nevében a Termőföld Magántőkealap, amelynek célja a kelet-közép-európai régióban termőföld vásárlása, megteremtve ezáltal a hazai mezőgazdasági vállalkozások nemzetközi terjeszkedésének alapjait" - szúrta ki a HVG egy péntek este megjelent határozatban.