Jeney Orsolya szerint miközben Magyarország részese az összes fontos nemzetközi emberi jogi megállapodásnak, jogilag és fizikailag is elzárta a konfliktusok elől menekülők útját a hatékony menekültügyi eljárás elől.
A kormány, annak ellenére, hogy az EU decemberben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, nyilvánvalóvá tette, hogy "nem akar részt venni semmilyen, a menekültek és menedékkérők helyzetén javító európai megoldásban" - jelentette ki.
Úgy fogalmazott, hogy "a menekültügy miatt csakis szégyenkezhetünk". Közölte, Magyarország egyre inkább ellenséges hangnemet ütött meg az ügyben. Ők ugyan már a nemzeti konzultációval kapcsolatban figyelmeztettek, hogy veszélyes összemosni a migrációt a terrorizmussal, de intő szavuk magja terméketlen talajra hullott.
A szakértő kifogásolta, hogy Magyarország kerítést épített a határára, és hogy nehéz megállapítani, pontosan miként működnek a tranzitzónák, mert nem elég átlátható a rendszer. Tapasztalataik szerint például egyedülálló férfinak nem sok esélye volt bejutni a tranzitzónába.
Jeney Orsolya különösen kifogásolta a rendőrség fellépését Röszkénél, és azt mondta, nem kaptak tájékoztatást az emberek (az nem világos, hogy itt pontosan kikre gondol, tekintettel arra, hogy a magyar sajtó, többek közt hírportálunk is, beszámolt az eseményekről - a szerk.).
A szervezet igazgatója úgy látja, a kormány a civilek ellen is alaptalan támadást indított. Szerinte az, ami 2014-2015-ben történt, aggasztó, a zaklatásnak kitettek között főként jogvédő szervezetek voltak, amelyek olyan kritikát fogalmaztak meg az elmúlt években, amelyet Magyarországnak komolyan kellene vennie. Ha a civileket támadják, a társadalmát támadják - tette hozzá.
Jeney Orsolya végül kijelentette: bíznak abban, hogy Magyarországon a rossz gyakorlatokat kijavítják és visszatérnek az európai útra (a kormányzat már meg is hallotta az idők szavát, hiszen támogatja Brüsszel kvótákkal kapcsolatos elgondolásait - a szerk.).
Az AI Magyarországról készített országjelentésében azt írták: Magyarország kerítést épített a déli határa mentén, "kriminalizálta" a szabálytalan belépést a területére, és felgyorsította a menedékkérők és menekültek visszatérését Szerbiába, "menekültvédelemtől mentes övezetté alakítva" az országot.
Arra is kitértek, hogy a romák ki voltak téve az erőszakos kilakoltatás kockázatának, és nem védték őket megfelelően a gyűlölet-bűncselekmények ellen. Az AI szerint "a kormányzati politikákkal szemben kritikus civil szervezetek zaklatással és regisztrációjuk elvesztésére vonatkozó fenyegetésekkel szembesültek".