A közvélemény-kutatások szerint Emmanuel Macron megszilárdította előnyét Marine Le Pennel szemben – írja a Guardian francia lapokra hivatkozva.
Szerdán a két jelölt között tévévita lesz, éppen ezért most kicsit óvatosabban fogalmaztak a jelöltek az elmúlt napokban. 2017-ben szintén vitázott egymással Macron és Le Pen, ahol utóbbi harmatos teljesítménye miatt vélik úgy többen is, hogy 5 évvel ezelőtt a vártnál is simább lett a végeredmény.
Le Pen hétfőn ragaszkodott ahhoz, hogy ezúttal jobban felkészült, mint 5 évvel ezelőtt volt.
„Remélem, hogy ez az ideológiák valódi csatája lesz, és nem az egymásutáni rémhírek, az álhírek és túlzások összecsapása lesz, mint ahogyan az elmúlt héten történt”
– mondta a normandiai kampányról.
Macron is bizalmát fejezte ki, és azt mondta a TF1 műsorszolgáltatónak vasárnap este, hogy úgy véli, „egy nyertes projektje van, amely megérdemli, hogy ismertessék – és az az érzése, hogy a szélsőjobboldalon van egy programféleség, amelyet érdemes volna tisztázni”.
Le Pen az első körben a szavazatok 23,1 százalékát szerezte meg szemben Macron 27,8 százalékával szemben.
Az elemzők szerint Le Pen-t igyekezett elhallgattatni a radikális hangokat a pártján belül. Kapóra jött neki, hogy a nyíltan idegengyűlölő Éric Zemmour is elindult, így pedig elvonta a figyelmet róluk.
A közvélemény-kutatások azonban azt sugallják, hogy a főbb szakpolitikai kérdések terén gyengébbnek látják Marine Le Pent. Az első forduló óta a bizonytalanok inkább Macront igyekeznek támogatni.
Több elemzés is azt állította, hogy a populista vezető kiáltványának egyik sarokköve – a „bevándorlásról, identitásról és állampolgárságról” szóló törvény, amely meghatározná a francia állampolgárok „nemzeti preferenciáját” a munka, a jólét, a lakhatás és a juttatások tekintetében – sértené a Franciaország alkotmányában rögzített egyenlőség elvét.
A törvény – amelyet Le Pen szerint népszavazáson kívánna elfogadni – kizárná a nem francia állampolgárságú és kettős állampolgárságú személyeket számos közszférabeli állásból, és korlátozná az ellátásukhoz való hozzáférést.
Le Pen törvénytervezete „radikális szakítást jelentene Franciaország identitásával” – mondta Dominique Rousseau, az alkotmányjog emeritus professzora hétfőn, hozzátéve, hogy „sértené az európai jogot, és Franciaországot Magyarországgal vagy Lengyelországgal azonos pályára állítaná – tette hozzá.
A közgazdászok hasonlóan fogalmaztak a szélsőjobboldali vezető „inkoherens” gazdasági terveiről, beleértve a nyugdíjkorhatár 60 évre való csökkentését, amelyre Jean Tirole, a 2014-es közgazdasági Nobel-díjas francia arra figyelmeztetett a hétvégén, hogy 68 milliárd euróba kerülne.
„A franciák alaposabban megnézik a programját, és úgy tűnik, nem tetszik nekik, amit látnak” – mondta Mujtaba Rahman, az Eurasia Group tanácsadó cég európai igazgatója.
Mivel a választást valószínűleg az a jelölt nyeri meg, aki a táborán túl is képes meggyőzni a választókat arról, hogy a másik lehetőség sokkal rosszabb, mint ő. Ezért mindkét jelölt arra törekszik, hogy magához vonzza a szélsőbaloldali Jean-Lucot Mélenchont támogató 7,7 millió szavazót.
A közvélemény-kutatások szerint a radikális baloldal szavazóinak mintegy 33%-a – többnyire mérsékeltek, akik Mélenchont támogatták, most inkább Macronra fog szavazni.
Eközben több felmérés is azt sugallja, hogy nem minden Zémmourt támogató szavazó adja majd le voksát Le Penre.