Alaposan kiakadtak az erdélyi magyarok a MÁV szórólapján, amely olyan "romániai" úticélokat hirdet, mint Arad, Nagyvárad, Temesvár, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyszeben, Brassó, Segesvár, Csíkszereda, vagy Sepsiszentgyörgy – ráadásul Avram Iancu szobrával illusztrálva.
A magyar állami vasúttársaság "Kultúrák keresztútján" címmel futó kampányát szóvá tevő Facebook bejegyzésben feháborottan jegyzik meg:
„Kolozsvári kép, kultúrak keresztútján. az Erdély fővárosába betelepitett románok tájidegen újkori templomával, es Avram Iancuval, a '48/49-es magyarellenes román "népfelkeles" "hősével", akinek móc szabadcsapatai ezrével gyilkolták le az Erdélyi-érchegyseg elszórt magyar falvainak polgári lakosságát a szabadságharcosok hátában.”
A 24.hu megkeresésére MÁV-Start közölte, azonnal gondoskodik az erdélyi járatait népszerűsítő februári kiadványa visszavonásáról és begyűjtéséről a pénztárakból.
Az állami cég elnézést kér azoktól, akiket "érzelmeikben sértett a szórólap" borítóján látható fotó.
Avram Iancut a román hivatalos emlékezetpolitika hősként tiszteli, az erdélyi magyarság számára azonban az elmúlt ezer év egyik legnegatívabb történelmi alakja. 1848-49-ben az általa vezetett és a császári erők által bátorított, felfegyverzett felkelők becslések szerint mintegy 7-8 ezer magyart mészároltak le, ezzel jelentősen és visszafordíthatatlanul megváltoztatva Dél-Erdély nemzetoségi arányait a románok javára.
"Egy macskát se hagyjunk életbe'!" Így mészárolták le az abrudbányai magyarokat
Az Alsó-Fehér vármegyei bányászvárosra igen mostoha sorsot mért ki a történelem. A sötét végzet kétszer is a környékbeli románok képében csapott le rá. Először 1784-ben a szép eufemizmussal „erdélyi parasztlázadásnak" magyarellenes soviniszta irtóhadjáratban dúlták fel a Horea vezette parasztseregek, kihirdetve, hogy aki nem ortodox vallású, és „oláh köntösben nem jár", azt vagy nyársba húzzák vagy fejét veszik."