Az alacsony bérek miatt kialakult munkaerőhiány jelenleg az egyik legtöbbet hangoztatott probléma a hazai kiskereskedelemben, az áruházláncok teljes kiadásait nézve, még mindig csak egy számjegyű tételt jelentenek a személyi jellegű ráfordítások - amelybe beleszámítják a bérköltséget, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, illetve a bérjárulékokat - írja a Napi.hu.
Mint írják: szinte evidens, hogy a munkaerőköltség jelentősen alacsonyabb tételt jelent az üzletláncoknak, mint az általuk eladott áruk beszerzési értéke (elábé). Azonban a nagy hálózatok hazai leányai még mindig jócskán kevesebb tőkét fordítanak dolgozóik javadalmazására, mint amennyit az anyacégük nemzetközi szintű átlaga tükröz.
Az árbevételhez viszonyított személyi jellegű ráfordításokat nézve kitűnik, hogy a német hátterű Penny Market és a Lidl sáfárkodott a legjobban a munkaerőköltségekkel: a teljes forgalom mindössze 5-5 százalékát invesztálták erre. A diszkontokat követi a sorban az Auchan, amely az árbevétel 6, majd az Aldi amely 7, míg a két legnagyobb, a Spar és a Tesco körülbelül 8-8 százalékát fizette ki személyi jellegű kiadásokra az elmúlt üzleti évben.
Összehasonlításképpen: a Tesco teljes, globális árbevételének több, mint 14 százalékát fordította munkaerőköltségekre, míg az Auchan, nemzetközi léptékben forgalma 11 százalékát költötte személyi jellegű ráfordításokra egy év alatt. Nagyon leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a magyar munkaerő fele annyiba kerül a láncoknak, mint a világátlag (ebben az anyaországok - Nagy-Britannia, illetve Franciaország-, továbbá más fejlett országok nagy súlyt képviselnek, ugyanakkor mindkét lánc jelen van például Kínában és több kelet-európai országban is).