Bár az állami társaságnak 35 ezer lakás megvásárlására van kerete, mindeddig 38 ezer adós ajánlotta fel ingatlanát, vagyis háromezerrel többen, mint az eszközkezelő kapacitása. A vállalat tájékoztatása szerint ugyanakkor a beérkezett kérvények közül több mint 3500-at vissza kellett utasítaniuk, mert nem feleltek meg a jogszabályi előírásoknak. Ám az adatok alapján látható, már alig maradt hely a hiteleseknek, mindössze körülbelül 500 kérelmet fogadhat be a szervezet.
A lap megkeresésére a Nemzeti Eszközkezelő közölte, az adásvételkor a korábbi tulajdonosok mindegyikével határozatlan időre szóló bérleti szerződést kötnek, így a program keretén belül a családok hosszú távon is a saját ingatlanukban maradhatnak. Mint írták, a bérlők által fizetett átlagos havi bérleti díj 10 500 forint.
Az eszközkezelő egyébként minden olyan megvételre felajánlott ingatlant megvásárol, amely a jogszabályban rögzített bekerülési feltételek mindegyikének megfelel. Ezek közt az egyik legfontosabb a lakás forgalmi értéke. Budapesten és a megyei jogú városokban 25 millió, egyéb településeken pedig 20 millió forint lehet a forgalmi érték felső határa. A szervezet körülbelül a piaci érték 35 százalékáért veszi meg az ingatlanokat a bankoktól.
A Magyar Nemzet tudósítása szerint az eszközkezelő birtokába került ingatlanok száma az ország keleti feléről nyugatra haladva fokozatosan csökken. A legtöbb ingatlant Borsod-Abaúj-Zemplén megyében adták el, összesen 2741-et, ezt követi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol 2573-at értékesítettek. A legkevesebb ingatlant – 366-ot – pedig Vas megyében.
A kérelmezők közül azok mindenképpen megnyugodhatnak, akik kérelmét befogadta az eszközkezelő, ez esetben ugyanis nem vár rájuk kilakoltatás. Arra nagyon kevés példa volt – hozzávetőleg 150 esetben –, hogy az adósok visszavásárolják ingatlanjukat, amire a törvény lehetőséget ad.
Habár lassan elfogy az eszközkezelő kerete, a Magyar Bankszövetség szerint a társaságnak további 15 ezer rászoruló családtól kellene megvásárolnia az ingatlanát a jövő év végéig, ehhez azonban az államnak is elő kell teremtenie a szükséges forrást.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai szerint ugyanis több mint kétezren vesztették el otthonukat szeptember végéig. Ez pedig azt jelenti, hogy soha nem látott mértékben emelkedett az utcára került adósok száma a márciusban lejárt kilakoltatási moratórium óta, a lap szerint ráadásul még nagyobb hullám várható.