Több mint 100 nemzetközi emberi jogi szervezet sürget fegyverembargót Mianmarral szemben

Több mint 100 nemzetközi emberi jogi szervezet sürget fegyverembargót Mianmarral szemben

Több mint 100 nemzetközi emberi jogi szervezet világszintű fegyverembargót sürget Mianmarral szemben, válaszul a hó eleji katonai hatalomátvételre és az ország választott vezetőinek őrizetbe vételére - derül ki egy szerdán nyilvánosságra hozott levélből.

A nyílt levél aláírói az ENSZ Biztonsági Tanácsát (BT) és a világszervezet tagállamait szólították fel arra, hogy vezessenek be fegyverembargót.

Általános sztrájk kezdődött Mianmarban, miután szombaton éles lőszert vetett be a rendőrség

Általános sztrájk kezdődött hétfőn Mianmarban a katonai hatalomátvétel miatti tiltakozásul, és több ezren gyülekeztek az utcákon, pedig a hadsereg azzal fenyegeti a tiltakozókat, hogy megmozdulásuk emberek életébe kerülhet, sugallva, hogy akár éles lőszert is használhatnak ellenük - írja az MTI.

"Bármilyen katonai vonatkozású felszerelés eladása vagy átruházása eszközként szolgálhat a mianmari emberek további elnyomásához, megsértve a nemzetközi humanitárius és emberi jogi törvényeket" - fogalmaztak a levélben.

"A BT az elmúlt évtizedek alatt nem lépett fel megfelelően a mianmari biztonsági erők által elkövetett bűncselekményekkel szemben, ezzel pedig felbátorította a hadsereget, amely továbbra is visszaéléseket követhet el anélkül, hogy komoly következményektől kellene tartania. A jelenlegi válság irányváltást követel"

- vélekedtek az aláíró szervezetek, köztük a Human Rights Watch, a Global Witness és az Intézet az Ázsiai Demokráciáért.

A délkelet-ázsiai országban november 8-án választásokat tartottak, amelyeken Aung Szan Szú Kjínek, Mianmar de facto vezetőjének pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) 396 helyet szerzett meg a 476 fős parlamentben, miközben a hadsereg támogatását élvező Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártja (USDP) mindössze 33 mandátumot kapott.

Az országot 1962-től 2011-ig vezető katonaság az eredmények felülvizsgálatát követelte szabálytalanságokra hivatkozva, majd február 1-jén erőszakkal átvette a hatalmat, és őrizetbe vett több politikai vezetőt, köztük a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjít és Vin Mjint elnököt is. A puccs nyomán országszerte tüntetések robbantak ki, amelyeket a junta mind ez idáig erőszakkal sem tudott elfojtani.

(MTI)