Több mint 100 nemzetközi emberi jogi szervezet világszintű fegyverembargót sürget Mianmarral szemben, válaszul a hó eleji katonai hatalomátvételre és az ország választott vezetőinek őrizetbe vételére - derül ki egy szerdán nyilvánosságra hozott levélből.
A nyílt levél aláírói az ENSZ Biztonsági Tanácsát (BT) és a világszervezet tagállamait szólították fel arra, hogy vezessenek be fegyverembargót.
Általános sztrájk kezdődött Mianmarban, miután szombaton éles lőszert vetett be a rendőrség
Általános sztrájk kezdődött hétfőn Mianmarban a katonai hatalomátvétel miatti tiltakozásul, és több ezren gyülekeztek az utcákon, pedig a hadsereg azzal fenyegeti a tiltakozókat, hogy megmozdulásuk emberek életébe kerülhet, sugallva, hogy akár éles lőszert is használhatnak ellenük - írja az MTI.
"Bármilyen katonai vonatkozású felszerelés eladása vagy átruházása eszközként szolgálhat a mianmari emberek további elnyomásához, megsértve a nemzetközi humanitárius és emberi jogi törvényeket" - fogalmaztak a levélben.
"A BT az elmúlt évtizedek alatt nem lépett fel megfelelően a mianmari biztonsági erők által elkövetett bűncselekményekkel szemben, ezzel pedig felbátorította a hadsereget, amely továbbra is visszaéléseket követhet el anélkül, hogy komoly következményektől kellene tartania. A jelenlegi válság irányváltást követel"
- vélekedtek az aláíró szervezetek, köztük a Human Rights Watch, a Global Witness és az Intézet az Ázsiai Demokráciáért.
A délkelet-ázsiai országban november 8-án választásokat tartottak, amelyeken Aung Szan Szú Kjínek, Mianmar de facto vezetőjének pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) 396 helyet szerzett meg a 476 fős parlamentben, miközben a hadsereg támogatását élvező Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártja (USDP) mindössze 33 mandátumot kapott.
Az országot 1962-től 2011-ig vezető katonaság az eredmények felülvizsgálatát követelte szabálytalanságokra hivatkozva, majd február 1-jén erőszakkal átvette a hatalmat, és őrizetbe vett több politikai vezetőt, köztük a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjít és Vin Mjint elnököt is. A puccs nyomán országszerte tüntetések robbantak ki, amelyeket a junta mind ez idáig erőszakkal sem tudott elfojtani.
(MTI)