Ahogy minden érettségi tárgy esetében, úgy történelemből sem árt tisztában lenni azzal, hogy mire is számíthatunk a vizsgán. Érdemes előre látni a szerkezetét, a legfontosabb elemeket, hiszen ez minden diák számára hasznos. Ha ugyanis tudjuk, hogy milyen feladatokkal kell szembenéznünk, kisebb az esélye a stressznek, jobban tudunk koncentrálni. Az írásbeli résznél sok olyan dolog lehet, ami megnehezítheti a vizsgázók életét.

De vajon mit kell tudni a történelem érettségiről? Az alábbi írásunkban eláruljuk, hogy mi várható az írásbelin.

Feladatok és pontok

Mindegy, hogy milyen szinten teljesítünk, minden esetben 100 pontot érhetünk el. A feladatlapnak két része van, az elején egy tesztfeladatsor vár ránk 50 pontért, majd jönnek az esszék, amik szintén 50 pontot érnek. A Rubicon Történelem Érettségi Mesterkurzusa abban segít, hogy minden témáról legyen valamennyi tudásunk. Itt kézhez kaphatjuk a középszintű, valamint az emelt érettségik legfontosabb tételeinek vázlatát, a fogalomlistát, az évszámokat és még sorolhatnánk. A mesterkurzus hallgatóinak 93 százalékának sikerült bejutni az általuk választott egyetemre, ebből látszik, hogy mennyit jelent egy jó segítség.

Ami a feladatokat illeti, a tesztes részben 12 lesz belőlük, ennyi vár a vizsgázókra. Egyenként jellemzően 4 pontot érnek, de akadnak olyan komplex feladatok is, amelyekért jóval több pontot lehet kapni. Ezek időrendi és tematikus elrendezésben nagy meglepetést nem okozhatnak a diákok számára, hiszen a vizsgaleírás tűpontosan szabályozza ezeket.

Ez azt jelenti, hogy a 12 teszt időrendben, egyenletesen van elosztva a vizsgán. Vannak ókori, középkori, korai újkori, újkori, valamit jelenkori feladatok is. Ami még fontos, hogy a pontérték minimum fele magyar történeti témákhoz kötődik.

Mit kell tudni az esszékről?

A tesztek után következhetnek az esszék, amiken sokan el szoktak bukni. A legnagyobb probléma az, hogy a diákok annyira stresszelnek, hogy nem olvassák el pontosan a feladatot. Nem a kérdésre adják meg a helyes választ. A közép- és az emelt szint között különbséget jelent, hogy amíg előbbi esetében a megadott négyből kettőt kell kidolgozni, addig emelt szinten hat lehetőség közül hármat.

Az egyes esszék terjedelmükben is különböznek egymástól, hiszen az egyetemes történelemre röviden kíváncsiak, míg a magyar történeti témákban már jóval többet kell tudni. Emelt szinten az utolsó kettő feladat már egy komplex esszé, amiknél egy egyetemes és egy magyar történetit kell kiválasztani.

Mi a különbség a két szint között?

A legfontosabb, hogy amíg középszinten csupán 180 percünk van mindenre helyes választ adni, addig emelt szinten, mivel itt több a feladat, már 240 percünk van letenni az érettségit. Középszinten használható az atlasz, emelt szinten ezt már csak az esszéknél tehetjük meg. Annak érdekében, hogy mindent ellenőrizni lehessen, 100 perc áll rendelkezésre a tesztekre, valamint 140 az esszékre.