Alaposan túljártak a svédek „Európa legfontosabb tényezőjének” az eszén, amikor a külügyminiszterük bejelentette, hogy nem óhajtanak tárgyalni Orbán Viktorral. A magyar kormányfő valami oknál fogva Törökországhoz kötötte, hogy aláírja a svédek csatlakozását a NATO-hoz, ám miután kiderült, hogy a törökök hamarosan elfogadják - azóta el is fogadták - a svédek csatlakozását, a magyar miniszterelnök hirtelen meghívót küldött a svéd kormányfőnek. A téma a meghívólevél szerint Svédország NATO-csatlakozása, valamint a magyar-svéd kétoldalú kapcsolatok erősítése, a kölcsönös bizalom elmélyítése.
Svédország azonban érdektelennek mutatkozik a tárgyalásokra. Ráadásul miután a török parlament megszavazta Svédország felvételét, Magyarország az utolsó maradt a NATO tagországok között ebben a kérdésben.
A magyar kormány ezzel meglehetősen ingoványos talajra tévedt, ugyanis várhatóan akkor is bele kell egyeznünk Svédország csatlakozásába, ha a svéd miniszterelnök végleg visszautasítja a magyar fél meghívását.
Ha az Orbán-kormány továbbra is ágál, akkor diplomáciailag még kellemetlenebb helyzetbe kerülhet.
Korábban a török álláspontra hivatkozás mellett az Orbán-kabinet arra hivatkozott a svédek csatlakozásának késleltetésekor, hogy ebben a kérdésben még vita van a párt parlamenti frakciójában. Abban a frakcióban, amely minden törvényhozási és parlamenti megszólalási ügyben rendre egyhangúlag szavaz. Emellett arra hivatkoztak, hogy rosszul esik nekik, hogy Magyarországot rossz színben tüntetik fel a svéd nyilvánosság előtt.
A Magyar Nemzet még kedden is arról cikkezett, hogy a magyar-svéd kapcsolatok a mélypontra süllyedtek, „aminek kialakulásáért a skandináv ország sokat tesz a magyarokat gyalázó megjegyzéseivel”. Hivatkoztak arra a dokumentumfilmre amelyben elhangzik: "Magyarországon a demokrácia 2010 óta lassanként megszűnt”. Igaz, utóbbi kijelentés mellesleg nem a svéd médiától származik, hanem a Partizán főszerkesztőjének, Gulyás Mártonnak a megállapítása. Meg aztán ott van az az Aftonbladet című napilap - szól a vád -, amely a svéd NATO-csatlakozásról szóló cikkében úgy jellemezte az országunkat, mint „akik tiszteletet próbálnak követelni, ahelyett, hogy jogosan kiérdemelnék”.
Arról nem szól a cikk, hogy a kormányközeli médiában szinte naponta jelennek meg Svédországot negatív színben feltüntető információk. Bár csak szerda van, úgy tűnik, Orbán Viktor külpolitikája csütörtököt mondott. Arcvesztés nélkül ebből a helyzetből az Orbán-kormánynak szinte lehetetlen kikecmeregnie.
(Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a magyar-vietnami üzleti fórumon Budapesten 2024. január 19-én. MTI/Koszticsák Szilárd)