Nem elég, hogy menekülnek a közszolgák, további leépítés is várható

Nem elég, hogy menekülnek a közszolgák, további leépítés is várható

Egy titkos kormányhatározatban döntöttek az újabb leépítésről.

Miután kiderült, hogy a múlt hónapban mintegy 2500-an mondtak fel országszerte, további leépítéseket terveznek - tudta meg a 24.hu.

Az újabb, 2477 fős leépítésről viszont már titokban, előzetes egyeztetés nélkül döntöttek.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) onnan szerzett tudomást az újabb leépítésről, hogy az elbocsátottaknak adott határozatban szerepelt az idevágó kormánydöntés száma. A szakszervezet ügyvédje azonban hiába kereste azt, nem találta. Amikor pedig érdeklődtek, hol lelhető fel a joganyag, azt a választ kapták, hogy titkos a kormánydöntés. Annyira, hogy még az érdekképviselet sem ismerhette meg.

A szakszervezet elnöke, Boros Péterné szerint nincs ember, aki meg tudná mondani, pontosan hány ember hiányzik már a rendszerből. A létszámcsökkentésről egyeztetés nem volt, a szakszervezet nem tud mást, csak annyit, hogy titkos határozatban szerepel az alaplétszám-csökkentés. Ebben benne van minden megyei kormányhivatal leépítettje, és akár 2600 főt is érinthet. Borosné azonban úgy véli, ennél többen mentek már el.

Amit a Miniszterelnökség mond, a 2500 fő, nem valós, torzított létszám.

Bár a két szám hasonló, nem arról van szó, hogy annyian mentek már el önként, mint amekkora az előírt leépítés. Azt azonban nem tudni, mekkora az átfedés közöttük, vagyis mennyivel csökkenhet a létszám.

Annyi biztos, hogy egyes szakterületeken már eddig is komoly létszámproblémák mutatkoztak. Az MKKSZ elnökét megkeresték már azzal, hogy kiürült egy teljes gyámhivatal, elfogytak egyes helyekről a szociális ügyintézők, ember nélkül maradt egy kormányablak, vagy a helyi katasztrófavédelem 16 emberéből tízen mentek el.

Mivel egyre kevesebb az ügyintéző, a szakszervezet vezetője arra számít, hogy komoly gondok lesznek. Hiszen nem elég, hogy akik maradnak, azoknak több ember helyett kell dolgozniuk, de még majd büntetést is fizethetnek azért, mert ilyen körülmények között nem sikerül hibátlanul és határidőre ellátniuk minden feladatot, miközben nem kapnak fizetésemelést, a munkaidejük pedig nagyjából egy hónappal nő a szabadságok megvágása miatt.

Boros Péterné szerint nem az a kérdés, hogy mennyi az engedélyezett létszám, vagy hogy hányan mentek el, és hányan maradtak. Hanem hogy munkaterületenként, szakterületenként maradt-e megfelelő számú ügyintéző.

Vagyis maradt-e elég olyan szakember, aki 16-18 különböző szakterületen képes az ügyeket intézni. Borosné gyanítja, hogy nem minden szakterületen maradt elég ember, és szerinte ez a mostani leépítés legnagyobb rákfenéje.

Az előző létszámzárlat is már óriási károkat okozott – ha elmentek nyugdíjba egy-egy szakterületről, nem lehetett a helyükre felvenni embert. Ezt az induló rossz pozíciót most tovább rontja a kormány.

A szakterületenként hiányzó létszámot pedig nagyon nehéz lesz visszapótolni ennyi fizetéssel, annyi munkaidő-terheléssel, amennyi most van – borítékolta. Így sérülni fognak az ügyfelek érdekei, mert jelenleg nem garantált, hogy mindenütt az országban legyen megfelelő létszámú szakterületi ügyintéző.

Mindezek tetejébe tízezer forintos rendbírság sújtja azokat, akik nem tudják tartani az ügyintézési határidőket - írja a portál.