A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) legfőbb célja az új futballkultúra megteremtése során, hogy az utánpótlás-nevelésben a klubokkal együttműködve érjen el előrelépést.
Az MLSZ korábbi versenyigazgatóját, Barczi Róbertet májusban nevezték ki a posztra, s új feladatkörében nyolc területért, az utánpótlás-válogatottakért, az edzőképzésért, a nem edzőként dolgozó futballszakemberek képzéséért, klubfejlesztésért, a sporttudományért, a futsalért, a női szakágért és a grassroots programért felel majd.
A sportigazgatóval zajlott háttérbeszélgetés során elhangzott, hogy a fiatalok felkészítésében a kluboknak van a legnagyobb feladatuk; az egyesületeknél nagy hangsúlyt kell fektetni a játékosok egyéni fejlődésére, azt a hat-nyolc tehetséget, aki kiemelkedik a többiek közül, olyan karriermenedzsementtel kell segíteni, amellyel be tudnak kerülni a felnőtt csapatba.
Később a vezetők akár a költségvetésbe is beépíthetik a legjobbak eladását, ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy üzleti alapon működjenek a klubok, nemzetközi szinten ez egy jól működő modell
- mondta Barczi.
Ahhoz, hogy a klubok megfelelően tudják ezt a tevékenységüket végezni, az MLSZ folyamatos segítséget nyújt. A tervek szerint a belga Double Pass cég évente végez majd felméréseket, ráadásul a köztes időszakokban is meglátogatják az MLSZ illetékesei az egyesületeket, hogy konkrét feladatokat írjanak elő, ezen kívül írásban is heti rendszerességgel tartják majd a kapcsolatot. A klubok számára fontos lesz az irányelvek követése - ilyen lehet például az óvodákkal, iskolákkal és szülőkkel való kapcsolattartás -, mert az MLSZ olyan mértékében nyújt majd pénzügyi támogatást, amilyen minőségű munka folyik utánpótlás szinten egy adott klubnál. Barczi Róbert megjegyezte, hogy nemzetközi mintára összekötik a felnőttek licencét az utánpótlás minősítésével.
A sportigazgató kiemelte: a sporttudományi ágazat is segíti majd a klubok munkáját, az MLSZ meghatároz négy-hat olyan mérést, melyet évente kétszer el kell végezni a csapatoknál. Ezeket az eredményeket az MLSZ bizalmasan kezeli és hiányosságok esetén segítséget nyújt a felzárkózásban.
Azt, hogy az NB I-es csapatok manapság csak elvétve adnak lehetőséget a bizonyításra a fiatal játékosoknak, Barczi Róbert a kevés "érintésszámmal" magyarázta, hiszen - mint emlékeztetett rá - míg néhány évtizeddel ezelőtt délelőtt és délután is edzettek a játékosok, manapság csak napi egy tréningen vesznek részt, ezáltal kevésbé érettek az ifjú futballisták, mint korábban. Ezt elsősorban azzal orvosolnák, hogy a klubok szervezésében az iskolákba is be kellene vinni a labdarúgó-edzéseket. Hozzátette,
Magyarországon gyakorlatilag minden adott ahhoz, hogy jól működjön az utánpótlás-nevelés, már csak az egyesületek elköteleződésére van szükség.
Barczi Róbert az utánpótlás-válogatottakkal kapcsolatban kiemelte, az elsődleges cél, hogy fejlődjenek a játékosok és a korosztályos nemzeti csapatok U15-től kezdődően bátor, kezdeményező, a futballközvélemény számára büszkeségre okot adó játékot mutassanak be. Hozzátette, ez eredményekben az U18-as korosztályoktól mutatkozhatna meg inkább.
Elhangzott, hogy az MLSZ komolyan számol azokkal a játékosokkal, akiknek a közelmúltban ért vagy mostanában ér véget a pályafutásuk - ilyen például Tőzsér Dániel, Juhász Roland, Huszti Szabolcs vagy Torghelle Sándor -, meg akarja adni nekik a lehetőség arra, hogy edzői vagy vezetőképzésben minél nagyobb tudást szerezzenek, mielőtt munkát vállalnak a magyar futballban.