Legalább őszig, de inkább az év végéig az infláció emelkedő pályán haladó folyamata tartani fog, nemcsak Magyarországon, hanem Európában is - erről beszélt a drágulás várható ütemét taglalva Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Úgy látja, európai viszonylatban az infláció mértéke az év végén vagy a jövő év elején kezdhet majd lassú mérséklődésbe.
Ám szerinte itthon további két, az utóbbi hónapokban felmerült újabb szempont is hatással bír az inflációs becslésekre. Az élelmiszer- és energiaárak eddigi emelkedése mellett számolni kell ugyanis az aszályhelyzettel, ami a kelet-közép-európai régióban ősztől újabb áremelkedési hullámot indíthat el épp azon termékeknél, amelyek már így is az egyik legnagyobb mértékben drágultak.
A másik hatás a rezsiárak emelkedése a legutóbbi kormányzati intézkedés miatt. Ez a szeptemberi számlákban jelenik majd meg, és újabb lökést ad az inflációnak
- fejtette ki Virág az InfoRádió Aréna című műsorában.
A jegybank alelnöke az MNB becslése alapján kiemelte, pusztán a rezsiárak emelkedése három százalékot ad hozzá az inflációhoz. Ezt tehát a legutóbbi 15-16 százalékos inflációs várakozáshoz hozzászámolva máris
Mindehhez pedig az aszály miatti drágulás vagy a globális piacokon kialakuló nyersanyagárváltozás is hozzáadódhat valamekkora mértékben.
Szavai szerint a kontinensen “virtuális vasfüggönyt” lehet látni: Kelet-Európában 13-17, a balti országokban 20 százalék fölé került az infláció, ami bár Nyugat-Európában is magas, bár "csak" 8-9 százalék. Úgy véli,
őszre nagyon komoly kockázata van egy globális recesszió kialakulásának, speciális viharzóna felé halad a világ, azon belül pedig még súlyosabb szupercella-jelenségek is kialakulhatnak
- vetítette előre.
Elmondása alapján ráadásul az 1970-es évektől kezdve a koronavírus-járványig minden jelenség, ami az akkori válságokat jellemezte, itt van velünk.
Virág Barnabás a felvázolt borús jövőkép kapcsán arra is kitért, a gazdasági krízist súlyosbító faktoroknak Európa kitettebb, mint az Egyesült Államok vagy Kína.