Mint írják, az intézet 2014 januárja óta vizsgálja a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok megítélését. Ekkor a válaszadók 55 százaléka fűzte volna szorosabbra hazánk gazdasági kapcsolatait Oroszországgal. Az ukrán válság kirobbanása negatívan befolyásolta a magyarok véleményét e kérdésben, 2014 augusztusában már csak 49 százalék erősítette volna a két ország gazdasági kapcsolatait, 2015 év elején pedig mindössze 38 százalék.
Ez az arány nőtt meg 2015 augusztusára 44 százalékra, majd idén januárban újból 49 százalékra. Mindezzel párhuzamosan az ellenzők tábora egy év alatt közel megfeleződött: 20 százalékról 12 százalékra csökkent a két ország gazdasági kapcsolatainak lazítása mellett állók aránya.
Alapvetően pozitív tehát a magyarok véleménye az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatok terén, de mindez nem független a világpolitikai eseményektől. Mivel Oroszország korábban negatívabb fényben jelent meg a magyar sajtóban a felerősödő ukrán válság kapcsán, mindennek a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok megítélésére is hatása volt. A két ország szoros gazdasági kapcsolatait ellenzők aránya ugyanakkor egyetlen alkalommal sem közelítette meg a támogatók arányát.
A Nézőpont Intézet legfrissebb telefonos közvélemény-kutatása 2016. január 22-24. között készült 1000 fő megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,2 százalék.