Christopher Nolan és James Cameron is a mozik bedőlésére figyelmeztet

A filmvilág olyan nevei írták alá az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának címzett, tengerentúli mozik megmentését sürgető levelet, mint Greta Gerwig, Taika Waititi, Patty Jenkins, Michael Bay és Steve McQueen (12 év rabszolgaság).

Ahogy szerte a világban, a koronavírus-járvány az amerikai mozikat is nehéz helyzetbe kényszerítette. Bár nemrégiben részleges kapacitással megnyithattak a termek, a mozik a fenntartásukhoz szükséges bevételeket sem tudták megtermelni annak ellenére sem, hogy például az AMC és a Cinemark is komoly erőfeszítéseket tett az életben maradásuk érdekében.

31 milliárdos kiesés, Nolan új filmje is kevés volt a Coviddal szemben

A járvány második hullámával a helyzet csak rosszabbodik: előzetes becslések szerint 2020-ban a tengerentúli mozik mintegy 31 milliárd dolláros bevételkieséssel számolnak. A helyzeten az sem segít, hogy a stúdiók a közönségvonzó blockbusterek premierjeit folyamatosan csúsztatják attól való félelmükben, hogy a kasszáknál esetleg nem térülnek meg. Erre kiváló példa a levél egyik aláírójának, Nolannek a legújabb filmje, a Tenet, amely még mindig listavezető a nagyvásznakon, pedig a 205 millió dollárból készült projekt a tengerentúlon négy hét után még csak 41 millió dollárnál, világviszonylatban pedig a szintén karcsúnak számító 284 millió dollárnál jár a boxofficemojo.com friss adatai szerint. A mozik jelenlegi helyzetét remekül kirajzolja, hogy a filmszínházak megmentőjeként aposztrofált Tenet ellenére is az USA-ban az idei box office adatok az elmúlt 30 év leggyengébb teljesítményét prezentálta a mozipénztáraknál.

A mozik életben maradása a tét

A filmvilág ismert arcai ezért most egy levélben kérték az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusát, hogy a vírus miatt elkülönített Cares Act gazdasági mentőcsomagból mielőbb fordítsanak a mozgókép iparára az életben maradásuk érdekében. A kérést olyan nevek szignózták, mint például Nolan, Cameron, Sofia Coppola, Greta Gerwig, Rian Johnson, Martin Scorsese, Adewale Akinnuoye-Agbaje, Patty Jenkins, Steve McQueen, Zack Snyder és Taika Waititi. De olyan szervezetek is a mozik mellé álltak aláírásukkal, mint a NATO, vagy az Amerikai Rendezők Céhe.

A levél egy részlete (a teljes szöveg és az összes aláíró neve itt olvasható):

A filmezés élménye központi szerepet játszik az amerikai életben. Észak-Amerikában tavaly 268 millió ember ment moziba, hogy nevessen, sírjon, álmodozzon és együtt mozogjon. A színházak nagyszerű egyesítő erővel rendelkeznek, ahol nemzetünk legtehetségesebb mesemondói mutatják be filmes eredményeiket. Minden pályakezdő filmrendező, színész és producer arról álmodozik, hogy művészetét a nagyvászonra vigye, ez egy pótolhatatlan élmény, amely a filmkészítés csúcspontját jelenti.

A színházak kritikus kulturális hatásuk mellett a gazdaságot is támogatja. Az országszerte különböző mozikban dolgozó 150 000 alkalmazott mellett az ipar millió munkahelyet támogat a filmgyártásban és -forgalmazásban, miközben számtalan más embert is a környező éttermekben és kiskereskedelmekben, amelyek a színházakra támaszkodnak. A mozik vezető szerepet töltenek be az alulreprezentált csoportok, köztük a fogyatékossággal élők, az idősek és az első munkájukat keresők alkalmazásában is. A mozi elengedhetetlen iparág, amely a legjobbat képviseli, amit az amerikai tehetség és kreativitás kínál. De most félünk a jövőnktől.

Bezárással a megmaradásért

Jelentősebb bevételi források nélkül az amerikai mozik ugyan ott találhatják magukat, mint áprilisban és májusban, ami azt jelentené, hogy ha október-november környékén nem mutathatnak be kasszarobbantó újdonságot, akkor egyszerűen képtelenek lesznek bezárni. A tengerentúlon jelenleg a nézőtermek 30 százalékos kihasználtsággal üzemelnek, ami hosszútávon nem fenntartható modell. Mindez az európai és a hazai mozikat nézve is vészjósló, hiszen a tendendencia itt is hasonló, a decemberre várt járvány újabb tetőzése miatt pedig nem sok kiút van jelenleg az iparág számára.

A streaming szolgáltatók immunisak a vírusra

A járványhelyzet mégsem mindenkire volt kedvezőtlen hatással. A filmforgalmazók már évek óta játszadoztak a gondolattal, hogy mi lenne, ha a filmjeik egy részét nem a mozikban, hanem valamelyik streaming platformon mutatnák be. A koronavírusnak köszönhetően ezt most kényszerűségből többen is élesben tesztelték, az eddigi tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy még akár jobban is járhatnak a stúdiók, mint a nagyvászonnal. Erre utal a Universal legújabb "hibrid" húzása is, ami a mozikat követően minél előbb elérhetővé tenné filmjeit az online térben, vagyis 3 hónap helyett, 17 nap után is megjelenhetnek prémium VOD felületeken. A Disney is beszállt a kísérletezésbe, és egyből az eddigi legköltségesebb filmjét, az élőszereplős Mulant "száműzte" a Disney+ csatornára, amit 30 dolláros prémium díjért cserébe tekinthetnek meg az érdeklődők.

A kényszerű kijárási tilalom a streaming szolgáltatókat amúgy is a csúcsra röpítette, a Netflix például az első hullám idején, 2020 első negyedévében összesen 16 millió új előfizetővel bővült - ezzel akkor 183 milliónál jártak -, ami az előzetesen számolt 7 millióhoz képest elképesztő eredmény. Ezt látva egy második hullámmal bevezetett karanténnal akár végleg átbillenhetnek a mozis piac erőviszonyai.

A moziba járás már nem lesz a régi

Nem csoda, hogy a hollywoodi filmesek nagy része már most farkast kiáltott, akik szerint a mozifilmek átköltözése a kis képernyőkre komoly utóhatásokkal bír majd a jövőben. Ha úgy tetszik, a moziba járás szeánsza alapvetően változhat meg, többek között a filmszínházakban bemutatott tartalmak drámai csökkenésével, illetve annak a ténynek köszönhetően, hogy egy Netflixen, Amazonon, Diseny+-on egyetlen mozijegy árának a töredékéért férhetünk hozzá a legújabb premierekhez, mindezt az otthonunk kényelméből.

Egy biztos, a jelen problémáját kell első sorban orvosolni, vagyis a mozik megmentését, ami kapcsán biztató jel, hogy az elismert filmrendezők és színészek szolidaritásukról adtak tanúságot a levelükkel, a többit pedig majd az idő eldönti.