Nem emelhet bért a Magyar Posta, a vállalat "Brüsszel jóindulatára vár", mivel meg van kötve a keze - szemlézi az MTI Schamschula György vezérigazgató Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatát.
Ebből például kiderül, hogy a Magyar Posta Zrt. és az érdekképviseletek között egyetértés látszik abban, hogy a béreket emelni kellene. Ám a társaság jelenlegi helyzetében erre nincs lehetőség, ezért egy korábbi megállapodáson felüli, egyszeri juttatást ajánlottak fel, amelyről hétfőn tárgyalnak ismét, mert a szakszervezetek nem fogadták el a javaslatot.
"A vállalat keze meg van kötve, ahogyan a magyar államé is: mindhárom fél Brüsszel jóindulatára vár" - mondta Schamschula György.
A szakszervezetek 10 százalékos bérfejlesztést követelnek, a Magyar Posta azonban egyszeri juttatás mellett érvel.
Idén a koronavírus-járvány forgalomcsökkenést és egymilliárd forint feletti védekezési kiadást is hozott, ami rontotta a féléves eredményt - közölte Schamschula György. Hozzátette: arra jutottak, hogy felelős gazdálkodás mellett csak egyszeri kifizetést tudnak felajánlani. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a tulajdonos magyar állam közbenjárását is kérték.
Az uniós szabályozás szerint az állam 15 millió eurónál (mintegy 5,3 milliárd forint) nagyobb összeget nem juttathat állami vállalatnak a méltánytalan többletteher fedezésére (ami abból adódik például, hogy a járványhelyzet alatt is kötelező fenntartania a szolgáltatást), ennél több pénz kifizetése már tiltott állami támogatásnak minősül.
Schamschula György azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy az Európai Bizottság a kormány, a posta és a szakszervezetek együttes kérésére sem hozza előrébb a felülvizsgálatot, akár még egy év is eltelhet a várhatóan hónapokat felölelő tárgyalásig.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy addig sem maradnak segítség nélkül a postai dolgozók. Idén 8,5 milliárd forintot adnak egyszeri juttatásként az alapbéren felül, ami nagyjából 8 százalékos fizetésemelésnek felel meg. Ezt mind a 28 ezer alkalmazott megkapja, leszámítva a vezetőség tagjait.
A jelenlegi tárgyalások témája a másik egyszeri kifizetés. Ezt a szakszervezetek által követelt béremelés helyett, augusztusban juttatnák, "a szenioritás elve" alapján - olvasható a Magyar Nemzetben.
Béremelést követelnek a postások, de a Magyar Posta Zrt. vezetése csak egyszeri juttatást adna
Nagyon alacsony a fizetésünk és állandóan pluszmunkákra vagyunk kényszerítve. Molnár Ferenc 30 éve kézbesítő a Magyar Postánál és jelenleg nettó 130-150 ezer forintot keres. Egyébként nem nagyon hisz abban, hogy a szakszervezet ki tudna harcolni százalékosan számolva akár egy számjegyű béremelést.
Ahogy arról az Alfahír a helyszíni tudósításában olvashattak a postások hétvégi demonstrációjáról, ahol az érdekképviselők elégedetlenségüknek adtak hangot a bérhelyzettel kapcsolatban. Ádám István, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének elnöke például arról beszélt:
"minimum 10 százalékig tudunk lemenni a bértárgyaláson. Nem tudjuk ugyanakkor elfogadni, hogy egy fillért se adjanak, de az is elfogadhatatlan, amire Schamschula György, a Magyar Posta vezérigazgatója hivatkozott, hogy csökkent a levél és a csekkforgalom".
Míg Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke arról beszélt, hogy
A Posta vezérkara remekül átvette a kormánypropagandát, kérdés, megér-e ez havi többmillió forint fizetést - reagált lapunknak Jakab Péter.
A Jobbik elnöke felidézte,
amikor a rabszolgatörvény bevezetéséről érdeklődött a sajtó, akkor Sorossal válaszolt a Posta, most, hogy a béremelés hiánya a kérdés, Brüsszel a válasz.
Magyar Posta: "Nem veszünk részt Soros európai parlamenti választási kampányában"
Amikben értelemszerűen Soros György nem, viszont annál több, a Munka Törvénykönyvére vonatkozó kérdés szerepelt.Többek között azt szerette volna megtudni a portál, hogy alkalmazni fogják-e az évi 400 túlórát, illetve a hároméves munkaidőkeretet, tavaly átlagban mennyi túlóra volt a postán, vagy hogy mennyit is keres most egy átlagos kézbesítő.Az elvileg tökéletesen pártatlanul működő Posta ezekre annyit bírt válaszolni, hogy
Fura, hogy a dolgozók béremeléséhez Brüsszel engedélye kell, miközben a vezérigazgató bérét Brüsszel engedélye nélkül is meg lehetett emelni havi ötmillióra - hangsúlyozta a politikus.
"Maradjunk annyiban, hogy a postások béremelésére megvan a fedezet. Hogy csak egyet mondjak, ha a postásoknak nem kellene a milliárdokból fizetett nemzeti konzultációt cipelniük, mindenki jól járna: a postásoknak jutna pénz béremelésre, a lakosságot pedig megkímélnénk az agymosástól"
- tette hozzá Jakab Péter.