A monetáris tanács keddi döntésével 13,0 százalékon tartotta az alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét sem módosította. A döntés indoklásában a tanács hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
Januárban tetőzött az infláció és a következő hónapokban a fogyasztói árindex előbb lassú, majd egyre gyorsabb ütemű mérséklődése várható és várhatóan 2024-ben tér vissza a jegybank toleranciasávjába
- írta közleményében a Monetáris tanács.
Az MNB márciusi Inflációs jelentésének kedden közétett fő mutatói szerint idén a fogyasztói árak éves átlagban 15,0-19,5 százalékkal, 2024-ben 3,0-5,0 százalékkal, 2025-ben pedig 2,5-3,5 százalékkal emelkedhetnek. A decemberi prognózisban 2023-ra hasonló ütemű drágulást vártak, 2024-re azonban kisebb, 2,3-4,5 százalékot prognosztizáltak. A 2025-re vonatkozó 2,5-3,5 százalékos inflációs várakozáson nem változtattak.
Az inflációs várakozások változatlanul magas szinten alakulnak, ugyanakkor a kiskereskedelmi értékesítésekre, illetve a szolgáltatásokra vonatkozó vállalati árvárakozások hónapok óta a tavaly nyári csúcsértékeik alatt tartózkodnak. A növekedéssel kapcsolatban megjegyezték: a gazdaság teljesítményét belső tényezők - a fogyasztás mérsékelt ütemű növekedése és a beruházások elhalasztása, átütemezése - lassítják.
A második fél évben várható a növekedés élénkülése az infláció csökkenésével és a beruházások felfutásával, míg a jövő évi növekedéshez a belső és a külső tényezők egyaránt pozitívan járulhatnak hozzá - emelték ki.
Közben a jegybank lefelé módosította idei GDP várakozását a decemberi Inflációs jelentésben várt 0,5-1,5 százalékról 0,0-1,5 százalékra. A 2024-es és 2025-ös előrejelzésén nem változtatott: jövőre 3,5-4,5 százalék, 2025-ben pedig 3,0-4,0 százalék lehet a GDP bővülése.
(MTI)
Címlakép: A Magyar Nemzeti Bank cégtáblája az épület bejárati kapuja mellett a főváros V. kerületében a Szabadság tér 8-9. szám alatt. Fotó: MTVA/Bizományosi/Róka László