Az Ab döntésével mintegy száz devizahiteles alkotmányjogi panaszát utasította el, melyben bankok ellen indított pereik felfüggesztése miatt támadtak két erre vonatkozó törvényhelyet.
Az indítványozók szerint a támadott rendelkezések alkotmányellenesek, ugyanis sértik a tisztességes eljáráshoz, a per ésszerű időn belüli elbírálásához és a jogorvoslathoz való jogot, ez utóbbit azért, mert a felfüggesztő bírói döntés ellen nem lehetett fellebbezni.
A panaszosok arra is hivatkoztak: a felfüggesztés elleni fellebbezés kizártsága miatt nincs lehetőségük, hogy a per folytatását kérjék. Azonban a felfüggesztés időtartama alatt is kötelesek a szerintük jogtalanul megemelt törlesztő-részleteket fizetni, hiszen ennek elmulasztása akár a szerződés felmondásához és végső soron a jelzálogjoggal terhelt vagyontárgy tulajdonjogának elvesztéséhez vezethet. Az Ab szerint nem megalapozottak az alkotmányjogi panaszok.
Az elutasító döntés indoklása szerint a perek felfüggesztése a bankok és a devizahiteles közti elszámolás lezárásáig tart, ezért a feleknek az eljárás ésszerű időn belül való befejezéséhez való joga csak olyan mértékben szenved sérelmet, amit a korlátozás alkotmányosan igazolható céljának elérése indokol.
Az Ab szerint a jogalkotó kétségtelenül korlátozta a panaszosoknak pereik ésszerű időn belüli befejezéséhez való jogát, ám ez a korlátozás alkotmányos, hiszen megfelel az alaptörvényben is rögzített szükségességi-arányossági tesztnek, mely szerint "alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható".
Az Ab rámutatott többek között arra, hogy a törvényalkotó a felfüggesztés elrendelésével egyidejűleg rendezte a devizahitelek egyes kérdéseit, például egyértelműsítette az árfolyamrés, illetve az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó szerződéses kikötések jogi megítélését. Így, bár a perek felfüggesztése valóban passzivitásra kötelezte mind a bíróságot, mind a feleket, a felfüggesztése ideje alatt több, a felek viszonyának rendezésére irányuló jogalkotási aktus történt és számos per okafogyottá vált. Az Ab indoklásában kitért arra is, hogy a devizahiteles perek elszámolás lezárulása előtti folytatása komoly jogbizonytalanságot eredményezne, ami a felfüggesztéssel megakadályozható volt. A felfüggesztés ideiglenesen hátráltatja ugyan az igényérvényesítés folyamatát, de az Ab megítélése szerint a jogbizonytalanság megelőzéséhez ez a rendelkezésre álló legkevésbé korlátozó eszköz.
A március 24-i keltezésű határozat előadó bírája Lenkovics Barnabás, a testület elnöke volt. A határozat meghozatalában összesen 13 alkotmánybíró vett részt, közülük három - Czine Ágnes, Kiss László és Lévay Miklós - fogalmazott meg különvéleményt.