„Nem élhetnek vissza a gazdasági bevándorlók a szabad közlekedés jogával”

Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter ismertette: az együttműködés legfontosabb elemei a közös határellenőrzésre, az embercsempészettel szembeni közös nyomozócsoportok erősítésére terjednek ki, valamint törekednek az Európai Unió illetékes ügynökségeinek lehető legnagyobb mértékű bevonására.

Az osztrák miniszter azt mondta, bevált az osztrák-magyar együttműködés, és külön megemlítette a koszovói migránsok helyzetét, akiknek jelentősen csökkent a számuk. Példaként említette, hogy míg tavaly Ausztriában naponta 500 menekültügyi kérelmet nyújtottak be koszovóiak, addig ma 10-20 érkezik. Úgy fogalmazott: sikerült ezt a kivándorlási hullámot megállítani, és megköszönte magyar és szerb kollégája segítségét.

 

Kiemelte, vállvetve kell együttműködni, szükséges a magyar-osztrák tengely megerősítése Szerbiával mint jövőbeni uniós tagállammal. A közös járőrszolgálatot mind a szerb-magyar, mind pedig a szerb-macedón határon erősítik – mondta. Hozzátette: Ausztria felajánlotta, hogy a korábbi 40 helyett 80 rendőrt küld a szerb-magyar határszakaszra, emellett hőkamerákkal és buszokkal is segíti a határellenőrzést.

Bejelentette azt is, hogy az Európai Bizottságtól is segítséget kérnek, elsősorban anyagi támogatást remélnek. Azt is kérik, hogy a bizottság ne csak a földközi-tengeri útvonalra fókuszáljon, mivel a balkáni menekültáradat ma már nagyobb, mint a tengeri útvonalon érkező.

 

Az ausztriai helyzetről szólva azt mondta: országa elérte a terhelhetőség határát, több mint 40 ezer embert kell naponta ellátniuk, naponta 250-300 újabb menekültügyi kérelem érkezik, és az előrejelzések szerint ez a szám összesen 70 ezerre fog nőni az év végére. Úgy fogalmazott: Ausztria elsőszámú célországgá vált. A háborús menekülteket támogatni kell, de fontos és szükségszerű, hogy ezt a migrációs áramlatot csillapítsák – emelte ki.

Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter azt hangsúlyozta: országa szeretne az Európai Unió tagja lenni, és mindent meg is tesz azért, hogy ebben előrébb léphessen. Szerbia is részt vállal a migrációs teherből, a szerb-macedón határon közös járőrözésbe fogtak a magyarokkal. A határszakaszra – amelyen a legnagyobb számban érkeznek a migránsok – Németországtól is segítséget kapnak, továbbá a bolgárokkal is együtt dolgoznak – közölte.

 

Mint fogalmazott, tisztában van azzal, hogy a bevándorlók többsége konfliktusgócokból érkezik, de Szerbiának az a feladata, hogy védje saját és a schengeni térség külső határait. Ismertette azt is, hogy mintegy három-négyszeresére nőtt a múlt évhez képest a Szerbián áthaladó migránsok száma, ami az ország gazdaságára nagy nyomást jelent. Hozzátette, jelenleg is 220 ezernél többen tartózkodnak az országban.

Pintér Sándor belügyminiszter kijelentette: újkori népvándorlás zajlik, hétfő éjfélig 67 ezren kértek menedékjogi státust. Mint hangsúlyozta, Magyarország szociális ellátórendszere telítődött, sok bevándorlót csak sátorban, konténerben tudnak elhelyezni, sőt sokszor csak a szabad ég alatt. Hozzátette, egyre békétlenebbek a táborokban élők, és utalt a hétfőn a debreceni befogadóállomáson kialakult konfliktusra, amelyben garázdaság miatt többeket előállítottak.

 

A magyar belügyminiszter megköszönte szerb és osztrák kollégájának az együttműködést, egyúttal jelezte, hogy már vasárnap – személyzettel együtt – négy hőkamerával ellátott gépjárművet irányított a magyar rendőrség a szerb-macedón határra.

 

Hangsúlyozta azonban, hogy további lépésekre van szükség, egyebek mellett tájékoztatni kell az Európai Unió belügyi biztosát, valamint meg kell erősíteni az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex költségvetését. Szükségesnek nevezte azt is, hogy a helyzetet a macedón belügyminiszterrel is tekintsék át.

Kérdésre válaszolva – mi történne, ha Magyarország biztonságos harmadik országnak nyilvánítaná Szerbiát – Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter azt mondta: Szerbia minden szempontból biztonságos ország. Hozzátette: a migránsok különbözők, vannak, akik szabályosan határátkelőkön érkeznek és vannak, akik a zöld határon; vannak gazdasági bevándorlók és vannak háborús övezetből érkezők. „Nem engedhetjük meg, hogy a gazdasági bevándorlók visszaéljenek a szabad közlekedés jogával. Nemcsak Magyarország akarja visszaküldeni Szerbiába, hanem mi is szeretnénk Macedóniába, illetve Görögországba visszaküldeni azokat az embereket, akik illegálisan próbálnak bejutni országunk területére” – fogalmazott. Előrevetítette, hogy a szerb és a magyar kormány szerdai együttes ülésén szó lesz a szabályos migráció kérdéséről is.

 

Szintén kérdésre válaszolva Pintér Sándor a menekültek közfoglalkoztatási lehetőségéről azt mondta: senki nem fogja a magyarok elől elvenni a közfoglalkoztatást. Hozzátette, az Európai Unióban nem Magyarország az egyetlen, ahol felmerült, hogy ha hosszabb távon valaki ilyen jellegű menekülttáborban van, akkor a saját ellátására kétkezi munkát végezzen. A hasznos, értékteremtő munka az integrációt is elősegíti – tette hozzá.