Mint ismert, május 17-én vasárnap helyi népszavazást tartanak Budapest XII. kerületében a Normafán tervezett fejlesztések ügyében. Gyöngyösi Márton, a Jobbik választókerületi elnöke a hegyvidéki polgármesteri hivatal előtt tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, „a Normafa és annak fejlesztése szívügyünk, azonban nem így, nem ilyen előkészítetlenül, és nem ilyen átláthatatlan koncepció mentén”.
A jobbikos politikus szerint „az elmúlt 5 évben gyakran tapasztaltuk azt, hogy a kétharmados többséggel rendelkező kormányzat kiragad egyes területeket, és azokat kvázi diktatórikus módszerekkel szabályozza”. Ez – tette hozzá – a Normafa esetében sem történt másként.
Konkrétumok nélkül
Emlékeztetett rá, hogy 2013 szeptemberében törvényt fogadott el az Országgyűlés, amely „kurtán-furcsán” rendelkezett a Normafa sorsáról. Ez a jogszabály új építési területeket jelölt ki, és kimondta, hogy tíz százalékkal meg lehet növelni a beépíthetőséget, majd ebből dolgozták ki azt a határozati javaslatot, amelyet később a XII. kerületi képviselőtestület elé benyújtott Pokorni Zoltán polgármester. Erről a javaslatról szavaznak a helyi lakosok május 17-én.
Gyöngyösi szerint
a javaslattal azért nem lehet vitatkozni, mert nincs benne konkrétum.
Mint mondta, az igazi kérdés az: hogyan, miből és kinek az érdekében történnek a fejlesztések – mindez viszont nem derül ki. Gyöngyösi kifejtette: a határozati javaslat ugyanakkor számos olyan elemet tartalmaz – a tűzrakás szabályozása, a turistaútvonalak rendbetétele, a közvilágítás állapota, a közbiztonság kérdése –, amelyek rendezéséhez nem lett volna szükség se törvényre, se határozati javaslatra, mert ezek az önkormányzat kötelező feladatai, és ezekre minden évben forrást kap a központi költségvetésből.
Nem volt érdemi előkészítő munka
Érdekes az is, hogy az elkészült megvalósítási tanulmány a Gyöngyösi szavaival „gyalázatos állapotban” lévő műemlékekről nem rendelkezik, mondván ezek jog- és tulajdoni viszonya rendezetlen. Szintén nem szerepel benne az Olimpia szálló kisajátítása, ami komoly összeget fog jelenteni.
„Értjük, hogy ezt a kényes kérdést miért kerülték meg az előkészítési folyamatokban, hiszen egy Liechtensteinben bejegyzett, ismeretlen tulajdonosi háttérrel rendelkező objektum kisajátításáról van szó”
– fogalmazott Gyöngyösi, aki szerint éppen ezt az előkészítő munkát kellett volna tisztességesen elvégezni, ahelyett hogy „konkrétumokat nem tartalmazó határozati javaslat ügyében kérjük a szavazóurnákhoz a tisztelt választópolgárokat”.
Mint mondta, a hatástanulmányban rengeteg szám, rengeteg elképzelés és rengeteg változat szerepel, az egyik például 6 milliárd forintos főösszeggel, a másik 12 milliárdos főösszeggel számol. „Ez nem tisztességes eljárás, fordítva ülünk a lovon” – jelentette ki, mondván először kellene részletesen kidolgozni az elképzeléseket, de ilyen tervezésről és beruházásokról dönteni felelősen nem lehet.
Megjegyezte, nem a határozati javaslatról kellene a lakosokat megszavaztatni, hanem konkrét elképzelésekről, hiszen az lehetne garancia arra, hogy az önkormányzat, a kerületi vezetés nem él vissza azzal a felhatalmazással, amit adott esetben egy népszavazás ad.
Szabad csemegézés
Martinez Gábor, a Jobbik XII. kerületi képviselője azt mondta, a határozati javaslatot úgy szavazta meg a képviselő-testület, hogy csak utólag értesítették arról a képviselőket, hogy a népszavazási kérdés a határozati javaslatról fog szólni. A Jobbik, függetlenül ettől a ténytől, a szavazáson tartózkodott. Martinez szerint egyfajta „étlapszerű listáról” van szó, amelyről szabadon csemegézhet az önkormányzat és az állam a továbbiakban. „Ez ügyben népszavazást tartani nem korrekt és objektív dolog” – tette hozzá.
A helyi képviselő jelezte, két-három éven át valóban sok tájékoztatás és egyeztetés zajlott az ügyben, csakhogy szerinte „minőségi különbség” volt ezek között, és a két hete megismert megvalósíthatósági terv között. Mint mondta, a kerület ez utóbbival kapcsolatban olyannyira tájékozatlan volt, hogy amikor a pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén kérdéseket tett fel azzal kapcsolatban, a polgármester szakértője sem tudott választ adni.
A korábbi egyeztetések Martinez szerint felszínesen kezelték az egész történetet. Hozzátette, várták, mikor állnak elő konkrét tervekkel, de az elkészült megvalósíthatósági tanulmány elképesztően rugalmas, így üres felhatalmazást adna a kerület vezetésének.
Gyöngyösi Márton és Martinez Gábor végül egy levelet adtak át Pokorni Zoltán titkárságvezetőjének. A polgármestert ebben a Jobbik május 16-i, a népszavazás előtti napon tartandó lakossági fórumára hívták el, hogy Pokorni Zoltán válaszolhasson a jelenlévők kérdéseire, felvetéseire.