A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lap online kiadásában ismertetett kormányzati kimutatás szerint a nyugat-balkáni térségből az első negyedévben érkezett 42 ezer menedékkérő 34 százaléka volt cigány. Arányuk a legnagyobb a szerb állampolgárok között volt. Szerbia után Macedónia következik 72 százalékos aránnyal, majd Bosznia-Hercegovina 60 százalékkal, Montenegró 42 százalékkal, és Koszovó és Albánia 9-9 százalékkal.
A cigányok nem politikai okból távoznak Szerbiából
Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök a napokban egy német lapinterjúban azt mondta, hogy a Németországban menedékjogot kérő szerb állampolgárok nem politikai okokból távoznak hazájukból.
„Ezek nem is menedékkérők. Csak a németek pénzét akarják”
- mondta Vucic a Süddeutsche Zeitung című lapban megjelent interjúban, arra a kérdésre, hogy mi válthatja ki a szerb menedékkérők számának nagymértékű emelkedését Németországban.
A Szerbiát elhagyó emberek többsége cigány, pedig Szerbiában a cigányoknak „nincsenek politikai ellenfelei”, és a kormány „aggódik” az életkörülményeik miatt
- tette hozzá a szerb kormányfő.
Arra a kérdésre, hogy miért nehezebb a cigányok sorsa, mint másoké, azt mondta, hogy ez „történelmi okokból” alakult így, és a cigányok „hagyományosan szegények”. A cigány közösség nehéz helyzetének „nincsen semmi más oka”, hiszen „nem vagyunk mi rasszisták és nacionalisták, és minden polgárunknak ugyanolyan esélyeket biztosítunk” - mondta Aleksandar Vucic.
Németországban a cigányok megtalálhatják a számításukat?
A Német Szintik és Romák Központi Tanácsa kutatóintézetének vezetője a kormányzati adatokkal kapcsolatban óvott az általánosítástól. „A romák nem alkotnak homogén csoportot, és minden leegyszerűsítő általánosítás tévedésekhez vezet" - mondta Herbert Heuß a FAZ-nak, rámutatva, hogy a Nyugat-Balkánról éppen a „jól képzett emberek” vándorolnak ki, mert kilátástalannak ítélik a helyzetüket, a német munkaerőpiacon pedig a cigányok is „megtalálhatják a számításukat”, a magasabb képesítést igénylő állásokban, vagy a vendéglátásban és a beteg-, és idősápolás területén egyaránt.
A Németországban elhelyezkedő cigányok „többsége annyira jól beilleszkedik, hogy környezetük nem is cigányként tartja számon őket”
- véli Herbert Heuß.
A németek gyorsítanák a menedékkérők kérelmének az elbírálását
Németországban a Nyugat-Balkánról érkező menedékkérők ügye kiemelten fontos, mert a térség országainak állampolgárai alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját, nagyjából 40 százalékát, és körükben az elfogadott kérelmek aránya a 0,5 százalékot sem éri el, mert a menekültügyi hatóság a menekültek jogi helyzetét szabályozó genfi egyezmény alapján a rossz gazdasági helyzetet nem tekinti a menekült státusz megadását lehetővé tévő körülménynek.
Így a menekültválság kezeléséről zajló politikai diskurzus egyik fő témája, hogy miként lehet csökkenteni a nyugat-balkáni menedékkérők arányát. A legtöbben a menekültügyi eljárás felgyorsítását sürgetik. Ezt a lakosság többsége is támogatja. A Bild című lapban csütörtökön ismertetett felmérés szerint a németek 62 százaléka szeretné, hogy a nem háborús övezetből érkező menedékkérők esetében gyorsítsák fel a kérelmek elbírálását.
Ugyanakkor a kormány igyekszik tenni mindazon menedékkérők, és úgynevezettet befogadott státusban lévők minél gyorsabb beilleszkedéséért, akiknek van esélyük arra, hogy hosszabb távon Németországban maradjanak. A kabinet lazított egyebek mellett a munkavállalás feltételein is, így már csak a németországi tartózkodás első három hónapjában tilos munkát vállalni, és csak az első 15 hónapban érvényes az a szabály, hogy menedékkérő vagy befogadott kizárólag akkor kaphat meg egy munkát, ha nincs német vagy uniós állampolgár jelentkező, vagy harmadik országból származó jelentkező, aki ugyanolyan feltételekkel vállalhat állást, mint az uniós állampolgárok. Szerdai ülésén pedig a kormány arról határozott, hogy tovább szélesítik azoknak a gyakorlati szakmai képzési formáknak a körét, amelyekben menedékkérők vagy befogadottak a munkaügyi hivatal külön engedélye nélkül részt vehetnek.