A kormánypárti Nézőpont a Fidesz-KDNP jelenlegi kommunikációs csapásirányát megtámogatva kezdett közvélemény-kutatásba, hogy kiderüljön: elfogadható-e a magyar lakosság számára, ha magyarországi politikusok nem a határon túli magyar politikusok vagy pártok mellett állnak ki. Emlékezetes, a Momentum korábban a romániai elnökválasztáson, majd pedig később Szlovákiában kampányolt a helyi liberális szövetségese mellett - ami egyik esetben sem egyezett meg az etnikai alapon szerveződő (bár ez már Szlovákiában sem olyan egyértelmű) magyar párt jelöltjével.
A Fidesz és az Orbán-kormány a momentumosok kijelentései után ismételten kijátszotta a magyar-magyar kártyát, és a parlamenti ellenzék összes pártjával kapcsolatban - így a Jobbikkal szemben is - megállapította: mindannyian a külhoni magyarság ellenében politizálnak.
A Nézőpont feladata nyilván az lett volna, hogy ennek a véleménynek a társadalmi beágyazottságára rámutasson, azonban ez csak részben sikerült nekik. Ugyan azt még kihozták, hogy az összes megkérdezett 53 százaléka szerint nem elfogadható határon túl nem magyar jelöltet támogatni, sőt, még az is kiderült, hogy az LMP (67 százalék), illetve a Jobbik (63 százalék) támogatói között kifejezetten magas az elutasítottsága a Momentum lépésének,
A 18-29 év közöttiek 45 százaléka, a 30-39 éves korosztály 47, míg a 40-49-esek 48 százaléka tartja csak elfogadhatatlannak a kérdésbe burkolt állítást.
A Nézőpont kiemeli, hogy a 60 év feletti időseknek ugyanakkor 60 százaléka elkötelezett a határon túli magyar politikusok támogatása mellett. Szintén elgondolkodtató szerintük, hogy Fekete-Győr kijelentéséről a magyaroknak csak a 38 százaléka hallott, 60 százaléka nem; a 30 év alattiaknak csak 17, míg a 60 év felettieknek 61 százaléka hallott az ügyről. Ez minden bizonnyal összefügghet azzal a ténnyel is, hogy a kormányzati kommunikáció elsősorban az időseket célozza meg, és olyan csatornákon is szól a propaganda, amelyet a fiatalabbak nem követnek.