Várható volt, hogy a szerbek nem tapsikolnak majd örömükben, bár Alekszandar Vucsics szerb miniszterelnök auschwitzos hasonlata vélhetően inkább az Európai Uniónak szól, a brüsszeli döntéshozók figyelemfelkeltése céljából. Nem elképzelhetetlen, hogy a szerb miniszterelnök így akar plusz uniós támogatást kicsikarni menekültkérdésben. Erre szüksége is lehet Szerbiának. Múlt hét kedden Csikós László szerbiai szociális államtitkár arról beszélt, hogy ha Magyarország hermetikusan, szögesdróttal, betonfallal zárná le határait, akkor 15 ezer migráns rekedne Szerbiában. Amennyiben még hozzájuk csatlakozna az a körülbelül 15 ezer menedékkérő, akit Ausztria és Németország szándékozik Magyarországra visszatoloncolni - ahonnan a dublini toloncegyezmény értelmében visszaküldhetők lennének Szerbiába -, akkor humanitárius katasztrófa fenyegetné az országot.
A határzárak egy másik nagy vesztese Olaszország. A hétvégén Franciaország, Ausztria és Svájc megelégelte, hogy ömlenek át hozzájuk a migránsok, ezért lezárták a határaikat. Tovább hergelheti az olaszokat, hogy ha az uniós szomszédok a toloncegyezményre hivatkozva még további 25 ezer migránst szabadítanak az országukra. Nem véletlen, hogy Matteo Renzi kormányfő vasárnap arra figyelmeztette, vagyis inkább azzal fenyegette meg Európát: ha nem vállal szolidaritást a menekültügy kezelésében, akkor Olaszország előáll a B-tervvel, ami fájdalmas lesz az Európai Unióra nézve. Bár nem részletezte, mit ért a B-terv alatt, de gyaníthatóan arra utalt, hogy schengeni vízumot nyomnak a migránsok kezébe, zöld utat adva nekik a határátkeléshez. Ha így történik, akkor ez rövid úton az Európai Unió allapillérének tekintett schengeni egyezmény összeomlásához vezet.
Brüsszel mégis impotensnek látszik, nincs egységesen kialakított, működő megoldási terve a migráció és annak következményeinek kezelésére. Az EU bürokratái csak provinciális köröket futnak a biztonságos elysiumi kényelemből, míg a tagországok kínjukban egymásra tolnák át a migránsok tömegeit, amelynek következményeként rövidesen Európa egymástól is fallal elzárt erődállamok kontinensévé válhat.
Az idő azonban sürget, és valamit tenni kell. „Európa nincs felkészülve egy ilyen menekülthullám befogadására” – jelentette ki kedden Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök. Azt is hozzátette: ha ez így megy a következő hónapokban is, akkor „az az európai társadalombiztosítási rendszerek összeomlásához vezethet”. Nem árt az ilyen figyelmeztetéseket komolyan venni, mert nem csupán emberi jogi kérdésről van szó. A migrációval járó gazdasági, egészségügyi és szociális terheket is számba kell vennie mindegyik érintett országnak. Márpedig ezeket a terheket a gazdaságilag jóval fejlettebb nyugat-európai országok sem tudják tovább vállalni.
Lehet, hogy a határzár nem a legjobb megoldás, és az is biztos, hogy feszültségek forrása lesz az Európai Unión belül, de amíg Brüsszel habozik a válsággá terebélyesedő migráció szembenézésével, a tagországok nem tehetnek mást, minthogy megvédik saját határaikat és megpróbálják mérsékelni az ellenőrizhetetlen emberáramlást. A falaknál és a szögesdrótkerítéseknél ugyanis van egy rosszabb lehetőség, mégpedig az, hogy ha Európa megvárja, amíg azokhoz a lélekvesztőkhöz válik hasonlatossá, amelyek migránsok tömegeivel megpakolva vesznek hullámsírba a Földközi-tengeren. Európára mentőcsónakként tekintenek a migránsok, de a férőhelyek száma itt is véges, és ha azt túllépik, akkor mindenkivel együtt a mélybe fog süllyedni.