Az Ukrajna állítólagos gyorsított csatlakozásáról szóló „szavazással” kezdődött Orbán Viktorral a szokásos péntek reggeli Kossuth rádiós beszélgetés, szerinte ez a legfontosabb kérdés Magyarországon. A miniszterelnök szerint egy békési gazda a traktorán ülve arról gondolkodik, ha keleti szomszédunkat felveszik az EU-ba, akkor a földalapú támogatások nagy része vagy az egésze elvész, a gabonáját nem tudja eladni, egy budapesti pincér meg azon gondolkodik, hogy most 6-700 ezer forintot keres, de az ukránok elvégzik helyette a munkát 500 ezerért, és több százezer ukrán munkavállaló jönne ide. (Huszonhárommillió románról nem esett szó. – a szerk.)
A jövő heti uniós csúcson
„csúnya munka lesz”
– mondta a kormányfő. Neki tapasztalata bőven van, és azt kell képviselnie, hogy mit gondolnak a magyar emberek, ez ad erőt. Szerinte most dől el az, hogy az EU Ukrajna gyorsított eljárását elindítja-e. A kormányfő szerint
ha megindul egy uniós eljárás, akkor mint az úthenger végigmegy az úton, és nem lehet megállítani.
Úgy vélekedett, csak kétféle politikai álláspont létezik, az egyik át akar adni jogköröket Brüsszelnek, támogatja a migrációt és Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, a másik pedig ellenzi ezeket.
Az Izrael és Irán közti konfliktusra áttérve Orbán Viktor azt mondta, „Irán egy nagyon különleges ország” nagy hadsereggel, fontos nemzetközi kereskedelmi útvonalakkal, de vegyes etnikai összetételű ország. Azt mondta, ha szétesik az iráni kormány, akkor az egész ország szétesik és destabilizáció következik, ami szétterjed számos más országra is.
Orbán Viktor azt mondta, a Brent olaj hordónkénti ára 20 százalékkal nőtt a közel-keleti válság kezdete óta. Ezért nem is ért egyet az orosz energiaimport két és fél év múlva esedékes betiltásával, úgy vélte, ez többszörösére növelné az energiaköltségeket. Az orosz szankciók azoknak ártanak, akiknek nincs tengerpartjuk, így hazánk mellett a csehek és a szlovákok is kivételt képeznek – vélekedett, majd hozzáfűzte, most azonban kötelezővé akarják tenni mindenkinek.
Arról hogy uniós tervek szerint az eddigi egyhangú helyett minősített többség kellene bizonyos ügyek elfogadásához, úgy fogalmazott, ebben az esetben az ezeréves Magyarország államisága megszűnne, mindenről a magyar emberek helyett a brüsszeli bürokraták döntenének.
Az árrésstop és a kamatstop miatt indult kötelezettségszegési eljárásról azt mondta, a családokat védik. A kamatstop révén például úgy, hogy ne lakoltassák ki őket. Hozzátette, majd ha a jegybank tudja csökkenteni a kamatot, akkor el lehet törölni. Az árrésstopról meg úgy vélekedett, ha eltörölnék, húsz százalékkal növekednének az árak.
A héten elfogadott „háborúellenes” költségvetésről úgy fogalmazott, igyekeztek úgy megtervezni, hogy rugalmasan tudjanak alkalmazkodni. Azt is hozzátette, ez az „akarat költségvetése” is lehetne, mert ilyen körülmények között is nagy célokat tűznek ki. Felidézte, emelik a családi adókedvezményt, az önkormányzati dolgozók fizetését, adómentes lesz a gyed és a csed, ő „körömszakadtáig” ragaszkodni fog ezekhez.
A beszélgetés teljes egészében itt nézhető vissza: