"Érdekesebb az emberi érték, mint Berki Krisztián Louis Vuitton táskája?"

Nők a politikában

A kormányzó Fidesz-KDNP elutasította, hogy részt vegyen a rendezvényen. A szocialista Bangóné Borbély Ildikó szerint ez nem véletlen, hiszen a KDNP egész nőpolitikáját 5 percben össze lehetne foglalni. Arról is beszélt, hogy őt pont az első Orbán-kormány családpolitikája "a három gyerek, három szoba, négy kerék" sodorta az MSZP sorai közé, mivel kijelölték számára, hogy milyennek kellene lennie, de ő nem tudott olyanná válni. A képviselő ebből kiindulva nem is hisz abban, hogy a nők helyzetén szabályokkal, bizonyos dolgok kötelezővé tételével lehetne változtatni. Úgy véli, csak a társadalmi szemlélet átformálásával lehet bármilyen változást elérni. Jelen pillanatban ugyanis azért van ilyen kevés nő a politikában, mert a nők is elutasítóak a képviselőséggel szemben, valamint a férfiak sem szívesen szavaznak nőkre, mert még mindig erősen tartja magát az a nézet, amit Orbán Viktor is közvetített nőnapi videójában, miszerint a nőnek a konyhában a helye, mert ha ők nem főznének rá, éhen halna.

Demeter Márta, az LMP képviselője is egyetért azzal, hogy nem lehet ráerőltetni a társadalomra a nők egyenlőségét, hanem el kell érni, hogy maga a társadalom igényelje azt. Jelen pillanatban olyan a nagypolitikai közeg, hogy a nők nem szívesen vesznek részt benne, csak önkormányzati szinten, ahol még lehetőségük van az értékes munkavégzésre. "Nem szabad abba a hibába sem esni, hogy csupán mutogatás gyanánt legyenek nők a politikában,

"nem kellenek kvótanők."

A képviselő szerint az lenne a helyes, ha mindenki teljesítményértékelési rendszer alapján kerülne a pozíciójába. Ha ez megvalósulna, akkor elkerülhető lenne az is, hogy a politikában a nőket megpróbálják a női témák felé orientálni, akkor is ha korábban más szakterületen tevékenykedtek.

A választásokon a szavazataprózódás elkerülése végett nem induló Mi Nők Párt vezetője, Kléner Katalin is úgy véli, ha még sikerül is bekerülnie egy nőnek a politikába, akkor megpróbálják beskatulyázni. Pedig attól, hogy valaki nő, ugyanúgy érthet bármely szakterülethez. Manapság azonban az sem veszélyezteti a hölgyeket, hogy a beskatulyázás áldozatává váljanak, hiszen nem is kerülnek a döntéshozatal közelébe. Már női miniszter sincs, pedig ha több nő lenne a politikában, akkor megváltozhatna a politika erőfitogtató, agresszív stílusa is.

Novák Zsuzsanna, egy nagyvállalat vezetője azt nem tartja károsnak, hogy inkább a nőknek tulajdonított ágazatokhoz próbálnak nőket válogatni a vezetésbe. A nyugati társadalmakban jellemzően az oktatási és egészségügyi területekért évtizedek óta nők felelnek. A magyar társadalom viszont ahhoz szokott hozzá, hogy a politikát férfiak csinálják. Ez a szemlélet csak hosszú munka eredményeként változtatható meg, aminek szerinte egy szakértői kormány felállítása lehetne az előfutára.

Cseh Katalin, arról beszélt, hogy miközben a Momentum színeiben gyűjtötte az aláírásokat sokszor megkapta, hogy

"nagyon aranyos vagy, egyszer talán rád szavazok."

Ez a mondat szerinte tökéletes visszaadja azt, hogy a nőket ma sem a teljesítményük és tudásuk alapján ítélik meg, ezáltal pedig sokkal kevésbé bízzák rájuk a vezető pozíciókat.

Család és karrier

Ezekre a pozíciókra nem is nagyon mernek pályázni, ugyanis a munkaerőpiacra kikerülve kevesebbnek érzik magukat és nincs elég önbizalmuk ahhoz, hogy részt vegyenek egy ilyen megmérettetésen - mondja a rendezvény életre hívója Dúró Dóra. A jobbikos képviselő szerint, hiába teljesítenek jobban a lányok az iskolában, amint kilépnek a munkaerőpiacra elillan ez az előny. 

"A társadalom olyan elvárásokat állít a nők elé, ami állandó önbizalomhiányhoz vezet." 

Egy felmérés például kimutatta, hogy az egyetemista lányok mindössze 1 százaléka elégedett a testével. 

Cseh Katalin szerint ehhez még hozzájön az is, hogy a munkáltatók sok esetben alapból hátrább sorolják a nőket, mert azok gyermekvállalás esetén egy időre kiesnek a munkából. Rengeteg olyan történetet hallani, ahol az állásinterjún döntő kérdés, hogy a nő mikorra tervezi a családalapítást. A szülész-nőgyógyászként dolgozó jelölt elmesélte, hogy egy főorvos azt mondta neki, ha rajta múlna nem venne fel több fiatal nőt, mert mi van akkor, ha egyszerre mennek el szülni. Az, hogy ez egyáltalán problémaként merülhet fel abból adódik, hogy a nők mögött nincs olyan kiépített szociális háló, ami lehetővé tenné a család és a karrier együttes megvalósítását.

"SpaceX rakétákat küldünk az űrbe, de nem vagyunk képesek megoldani, hogy elegendő bölcsődei férőhely legyen."

Szerinte a nők munkában való egyenlőségéhez járulna hozzá az is, ha a GYED-et akkor is igényelhetné az anya, ha visszamegy dolgozni, mivel most kénytelen választani a támogatás és a munka között. Továbbá a férfi-női szerepek megosztásában ösztönzőnek tartaná ha a GYED-ből két hónapot csak az apa vehetne igénybe, így lehetősége nyílna arra, hogy ő is otthon maradjon a gyermekkel.

Hasonló ösztönzőket Dúró Dóra is támogatna. A képviselő mindig is a férj családban való nagyobb szerepvállalása mellett szólalt fel és örömmel látja, hogy az értelmiség körében már elindult ez a folyamat, de még nagyon messze vagyunk attól, hogy társadalmilag elfogadottá váljon. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy míg tőle megkérdezik, három gyerek mellett hogyan tud helyt állni a munkahelyén, addig egy több gyermekes férfi esetében ez a kérdés fel sem merül.

Szegedi Judit, a Magyar Ápolási Egyesület Szakoktatói Szekciójának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a nők elszegényedésének és kiszolgáltatottságának ma Magyarországon nagyobb az esélye, mert a hagyományos női foglalkozások megbecsültsége és bérszínvonala is nagyon alacsony. A Jobbik, mivel ezek az ágazatok (oktatás, egészségügy, szociális ellátás) állami kézben vannak, a források átcsoportosítása révén, béremeléssel oldaná fel ezt a problémát. A Momentum jelöltje pedig abban látná a nők gazdasági helyzetének stabilizálását, ha ösztönöznék őket arra, hogy ne csak ezekben a szakmákban gondolkozzanak, hanem nyissanak a jobban fizető ágazatok felé, mint például az informatikai szektor, ahol jelenleg csak az alkalmazottak 29 százalékát teszik ki nők.

Elmagányosodott társadalom

Zigó Judit, az IgenÉlet újságírója felvetette, hogy az egyedülálló nők milyen nagy számban jelennek meg a mai társadalmakban. Mint mondta:

"nagyanyáink idejében még név szerint tudták a faluban, hogy Matild néni és Zsuzsi néni nem mentek férjhez", napjainkban azonban szinglihordák vannak, amit a társadalom és az emberek közötti viszonyrendszerek változása hozott létre.

Zigó szerint a társadalom elmagányosodik, és itt nem csak arra gondol, hogy kevésbé maradnak fenn vagy jönnek létre stabil párkapcsolatok, hanem arra is, hogy alapvetően kevésbé alakítunk ki személyes emberi kapcsolatokat. Cseh Katalin statisztikai adatokkal is alátámasztotta, hogy a magyarok mennyire izoláltan élnek. E szerint egy magyarnak átlagosan egy barátja van, de ezen a politika javítani tudna, amennyiben nagyobb hangsúlyt fektetne az önkéntességre és a hálózatépítésre. Ez az egészséges társadalom szempontjából nagyon fontos lenne, hiszen lassan ott tartunk, hogy nem tudunk vitázni, nem tudjuk hogyan viszonyuljunk egymáshoz, a férfiak hogyan viszonyuljanak a nőkhöz.

Vona Krisztina szerint óriási lemaradásban vagyunk a nyugati államoktól e téren, és ebből adódhat, hogy sokszor a női magazinok is erőszakosan akarnak rátukmálni a társadalomra olyan dolgokat, amire az még nem készült fel, ezzel pedig pont az ellenkező hatást érik el, mint amit szerettek volna. A nők egyenrangúként kezelésének megtanulása évszázados folyamat, amit el kellene kezdeni beiktatni a fiatalok nevelésébe, akárcsak a vitakultúrát. Úgy véli, a legnagyobb probléma, ami miatt az emberek nem nyitnak egymás felé, hogy olyan rendszerben élünk, ami abuzálja a társadalmat, így az egyén saját magát kontrollálja, ami betegíti a testet és a lelket is. Ezeket a feszültségeket egyre többen az interneten, kommentháborúkon keresztül vezetik le, ahol viták helyett egymás legyőzése, megalázása a céljuk.

Az elmagányosodás kérdéskörében a szingliken kívül még egy nagy társadalmi réteg került említésre, ez pedig nem más, mint az egyszülős családok, amelyeknél tízből kilenc esetben az anyára hárul a gyereknevelés feladata. Mindenki egyetértett abban, hogy ezzel a jelenséggel a politikának sokkal intenzívebben kellene foglalkoznia, a megváltozott párkapcsolati minták és a családon belüli erőszak miatt is. Amennyiben egy egyszülős család mögött jól működő szociális védőháló lenne, az növelhetné a családon belüli erőszak látenciáját és elősegíthetné, hogy a nők bátrabban lépjenek ki egy erőszakos kapcsolatból, ami nem csak a nő, hanem a gyermek számára is személyiségromboló hatással jár.

A rendezvényen, ahogy novemberben is, felszólalt Nyíri Iván, akinek lánya évekig ragadt kint Bora Borán kisfiával, mivel hét évnyi küzdelem után tudott csak elválni bántalmazó férjétől. Az apa amennyire tudta levette lánya válláról a terheket, de a legtöbben nem ilyen szerencsések. A korábban említett társadalmi izoláció miatt pedig nincs kihez forduljanak azok a nők, akikkel szemben párjuk erőszakot követ el. Amikor erre a bántalmazó férfi rájön és már egy gyermek is van a családban, azt gyakorta zsarolási alapként használja fel a nő ellen.

"Inkább ezekkel a témákkal kellene foglalkozni az óriásplakátokon"

-mondja Takács Hajnalka "Az asszony verve" és a "Bántalmazottak igazsága" könyvek szerzője, aki évente több ezer diákhoz juttatja el azt az üzenetet, hogy a kapcsolaton belüli erőszak ellen hogyan lehet és kell fellépni. Takács szerint a kapcsolaton belüli erőszak legnagyobb áldozatai a gyermekek, akiknek jogairól kevés szó esik, ráadásul a családjoghoz nagyon kevesen értenek, mivel azt csak fizetős képzés keretében lehet tanulni Magyarországon.

Varga-Damm Andrea elfogadhatatlannak tartja, hogy a gyermekek válnak áldozatává ezen kapcsolatoknak és magának a rendszernek is. A Jobbik jelöltje a család fogalmának meghatározását tenné elsőként rendbe ezen a területen, ugyanis a családjogi könyv és a kormány más alapokon határozza meg azt, hogy mi a család. A családtámogatási rendszert pedig a jóval szűkebb körre vonatkozó kormányzati álláspont alapján alakították ki. A Jobbik a New York-i Gyermekjogi Egyezmény alapján egy tisztességes gyerekjogi rendszert hozna létre.

Mit tiszteljünk a mai nőkben?

A konferencián nem csak arról vitáztak, hogy mi kell a nőknek, hanem arról is, hogy miért nem kapják ma ezt meg. Varga-Damm Andrea szerint óriási probléma van a fiatal lányok neveltetésével.

"Egy olyan férfitársadalommal akarjuk elhitetni, hogy a nő egyenrangú, ami azt látja, hogy a nők csak az anyagi javakra hajtanak a párválasztásnál."

Vona Krisztina úgy véli, a társadalomban olyan mélyen gyökerezik a probléma, ami elhiteti a nőkkel, hogy ők maguk nem elég értékesek ahhoz, hogy elérjenek önerőből valamit, hogy a családban is a "jó" párválasztásra ösztönzik ezeket a lányokat.

"Ez már nem kényszerházasság, hanem ilyen belső motivációk alakultak ki a helytelen nevelésnek köszönhetően"

-szögezte le Varga-Damm, aki szerint addig nem lehet elérni, hogy a férfiak másképp tekintsenek a nőkre, míg azok így pozicionálják magukat.

A beszélgetés koordinátora, Beleznay Zsuzsanna megjegyezte, hogy nem csak a neveltetésnek, de a médiának is óriási szerepe van a fiatal lányok személyiségfejlődésében azáltal, hogy milyen követendő mintákat mutat nekik. Főműsoridőben ahelyett, hogy celebeket mutogatnak, társadalomépítő műsorok is futhatnának, elérve azokat az embereket is, akikhez a politika hangja nem jut el.

Az már más kérdés, hogy

"ma az emberi érték érdekes-e annyira, mint Berki Krisztián Louis Vuitton táskája."