A mai társadalomban nem tisztázottak a női és férfi szerepek

Voltak már úgy, hogy részt vettek egy konferencián és érezték, ahogy bekerül a jelen lévő társaság egy burokba, mert annyira magával ragadja őket a téma, és hiába jöttek a résztvevők más politikai, társadalmi közegből, mindenki egy irányba beszél? Szombaton a Jobbik által rendezett kerekasztal beszélgetésen ez történt. A három órásra tervezett rendezvény pillanatok alatt elröppent, de a részvevők gondolatainak nehéz volt határt szabni. Annyi elmondatlan vélemény és javaslat maradt, hogy az esemény végén a szervezők biztosítottak mindenkit, várható a folytatás.

Mielőtt azonban elkezdenénk, hogy miről is szólt a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja alkalmából rendezett konferencia, szeretném ha mindenki megértené mi különbség a liberális feminizmus és a nők jogaiért való kiállás mellett. Sajnos a témában kikerült cikkek magukkal hozták a feminista jelzőket és a "mit akarnék még a nők, hiszen már megkaptak mindent" típusú hozzáállást. Remélem, ezeknek a kommentelőknek a környezetében ez tényleg így van, remélem nem mutatkozik különbség a kereseteik között, hogy hétfőn anya főz, kedden apa áll a tűzhely fölött, és persze a gyermek születése után is ugyanannyi időre mennek gyesre és élnek meg abból az összegből úgy, hogy egyik sincs a másikra utalva. Habár kétlem, hogy a férfiaktól megkérdeznék az állásinterjún, hogy van-e már gyermeke és ha nincs, akkor akar-e. Ugyanis ez is tényezőként számít abban, hogy megkapja-e az állást vagy sem.

A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja

Az ENSZ 1999-ben nyilvánította a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapjává november 25-ét, de az erőszak felszámolásáért küzdő aktivisták már 1981 óta tartják. Ezen a napon gyilkolták meg a Dominikai Köztársaságban Rafael Trujillo parancsára a Mirabal nővéreket, akik Pillangók néven a diktatúrával szembeni ellenállás szimbólumai voltak. (Julia Alvarez: In the Time of the Butterflies)

Az elmúlt évszázadban a nyugati civilizációban teljesen felborult a társadalmi berendezkedés. A nők és férfiak szerepe még ma sem tisztázott. Anya már nem csak gyereket nevel és ellátja a ház körüli teendőket, hanem munkába jár. Csakhogy az addig női feladatnak számító előbb említett tevékenységek is rá maradnak. Az pedig, hogy a régi és új normák szerint egyszerre próbál ítélni a társadalom óriási terhet ró a nőkre. Nem kívánjuk azt, hogy mindenben ugyanolyanok legyünk, hiszen biológiai adottságokból adódóan nem is lehetünk. Nem a férfiak ellen kívánunk fellépni, hanem a férfiakkal közösen egy elnyomó, helytelen rendszer ellen. Sokszor ugyanis magát az erőszakot is a rendszer áldozatai alkalmazzák.

Nők a politikában

Az elsők közt felszólaló Dr. Varga-Damm Andrea, a Jobbik képviselőjelöltje és Dúró Dóra mellett a konferencia életrehívója is leszögezte, hogy nem szeretné, ha a rendezvény feminista jelleget öltene. Mindenféle családon belüli bántalmazás ellen fel kívánnak lépni, azonban a statisztikák azt mutatják, hogy a bántalmazottak 85 százalékban nők.

Egy Márai idézettel szemléltette, hogy igenis a férfiakkal közösen kell küzdeni az erőszak ellen:

"Egy nőnek mindenekelőtt és mindig és örökké gyöngédségre van szüksége."

"Ha ezt megkapja, akkor mindent megtesz azért, hogy a családját és férfitársát boldoggá tegye" - fűzte hozzá a képviselőjelölt.

A rendezők mögött molinók hirdették, hogy "Jobbik, a nők pártján", sajnos valóban nem sok másik párt képviseltette magát az eseményen. Bár a rendezők az Igazságügyi Minisztérium mellett minden parlamenti pártot megkerestek, de a meghívást csak az LMP fogadta el. Az ő nevükben Demeter Márta vett részt a rendezvényen.

Az Igazságügyi Minisztérium arra hivatkozva utasította el a részvételt, hogy a téma az EMMI-hez tartozik. Pedig éppen azért fordultak a szervhez, mert Dúró Dóra szexuális zaklatással kapcsolatos azonnali kérdésére, amit azért intézett Lázár Jánoshoz, mert az egy kormányinfón azt mondta, hogy ezek az esetek két ember magán viszonyához tartoznak és a kormánynak nincs teendője ezzel kapcsolatban, azt a választ kapta a kancelláriaminisztertől, hogy a rendezvény létrehozásában számíthatnak az Igazságügyi Minisztérium segítségére. Úgy tűnik, a miniszter erről elfelejtette tájékoztatni a minisztériumot, pedig az érintettség egyértelmű, hiszen a konferencián nem csak a nők elleni erőszak, hanem azok társadalmi helyzete is napirendre került.

Demeter Márta kormánypártok távolmaradásán nem csodálkozott, hiszen úgy véli, hogy a kormányzat az elmúlt években nem tett semmit azért, hogy érdemben kezeljék a problémát. Megemlítette, hogy Németh Szilárd például arról sem tudott, hogy Magyarország aláírta az LMP által is támogatott Isztambuli Egyezményt, mikor rádöbbent, akkor pedig úgy vélekedett, hogy az a hagyományos családmodellel megy szembe.

Isztambuli Egyezmény

Más néven "Az Európa Tanács Egyezménye a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról". 2011. május 11-én, Isztambulban nyitották meg az egyezményhez való csatlakozás lehetőségét, Magyarország 2014. március 14-én írta alá. Az egyezmény megállapít egy sor korábban a jogszabályokban nem szereplő bűncselekményi formát, köztük a nők nemi szervének megcsonkítását, a kényszerházasságot, a fenyegető zaklatást, a kényszerabortuszt és a kényszersterilizálást. Hazánkban több férfijogi szervezet tiltakozott ellene, mivel elfogultnak tartják azt.

A képviselő asszony szerint ez érzéketlenség a kormány részéről, hiszen 2016-ban két és félszeresére nőtt a felderített ilyen jellegű bűncselekmények száma, ami csak töredéke lehet a valós mértéknek, mivel a statisztikák szerint csupán az erőszak 10 százaléka kerül napvilágra.

Meglátás szerint az érzéketlenség nem csak itt mutatkozik meg, hanem az országos politikában általánossá vált. Ez is közrejátszik abban, hogy a nők alulreprezentáltak a döntéshozatalban, míg önkormányzati szinten, ahol valódi értékteremtő munkát tudnak végezni sokkal többen vállalnak szerepet. Demeter Márta szerint ez is mutatja, hogy politikai kultúra változásra van szükség, ahol érdemi, tartalmi viták zajlanak, egymás sértegetése helyett.

A Nőügyeket képviselő moderátor, Dr. Beleznay Zsuzsanna egy frappáns idézettel tett pontot a politikai szerepvállalásról szóló fejezet végére:

"Ha egy nő bekerül a politikába, akkor megváltozik az élete. Ha több nő kerül be a politikába, akkor megváltozik a politika."

A mai világban nincsenek meghatározva a nemi szerepek

Dr. Nyíri Iván elismerően fogadta, hogy a rendezvényen jelen van a pártigazgató is. Mint mondta, ő az elmúlt két évtizedben számos alkalommal került kapcsolatba az összes párttal, de olyat nem tapasztalt, hogy egy ilyen fórumon bármely vezető személyesen képviseltette volna magát. Vona Gábor fontosnak látta, hogy férfiként elmondhassa véleményét a témában és a probléma hátterében rejlő vélt okokat felfejtse.

"Az erőszak az sohasem oka, hanem mindig következménye valaminek."

A Jobbik elnöke szerint az egyik ok a 21. század legégetőbb problémája, a férfi és női szerepeknek a tisztázatlansága.

Nincs társadalmi konszenzus arról az európai kultúrában, hogy a női és a férfi társadalmi szerepeknek hol vannak a határai. Vona Gábor elmondta, hogy konzervatívnak tartja magát, abban az értelemben, hogy megpróbálja a múlt jó dolgait átmenekíteni a jövőbe. Azt látja azonban, hogy a kelet-európai társadalmak sokszor olyan modelleket próbálnak átmenekíteni, amik a 21. században már nem működőképesek.

„A klasszikus szerepek is ezek közé tartoznak, az idő eljárt felettük és a mi feladatunk rálelni a jelenlegi szerepekre.”

Ehhez muszáj vitába szállni és konszenzust keresni. A társadalmi szerep ugyanis mindig kulturális alkotás, ma pedig a nők és férfiak is küzdenek azzal, hogy hol a helyük a társadalomban. Nem csak a nők szerepére nincsen válasz, ez „egy kétismeretlenes egyenlet”. A bizonytalanság és gyengeség érzete pedig sok esetben erőszakhoz vezet, ahogy a szabadság hiánya is.

„A 21. században az egyén számára a legfontosabb a szabadság.”

A szabadság érzetét pedig csak akkor kaphatjuk meg, ha nem kényszerítik ránk valaki akaratát, hanem mi is részesei vagyunk a döntéshozatalnak. A pártelnök kitért arra, hogy a kiegyezés, aminek idén van a 150. évfordulója, erről szólt. Lélegzethez jutott a társadalom és virágzásnak indult a haza.

A kormányzati agendába szerinte a kiegyezésről való megemlékezés azért nem fért bele, mert a béke és hidak építése helyett, a háborúskodás, a széthúzás kommunikációja zajlik.

Pedig a szabadság nyitja meg az utat az őszinte beszédhez, a valódi vitához, ami az egyetlen út, hogy megoldást találjunk a társadalmi szerepek meghatározására is.

 

Szexuális zaklatás a modell és sportvilágban

Kiss Virág fitneszmodellről sokan nem tudják, hogy politológus és hamarosan jogász végzettséggel is rendelkezik, így valóban komplex képet kap a nőket ért társadalmi sérelmekről. A modell elmondta, hogy sokat küzd azért, hogy elismerjék a sportolónőket a fitnesz sportban és

"a versenyeken ne úgy tekintsenek a nőkre, mintha az egy húspiac lenne, hanem elismerjék a befektetett munkát és energiát".

Ez azért is fontos számára, mivel a művészvilágban az elmúlt hónapokban napfényt látott zaklatások nem csak arra a szakmára jellemzőek, hanem a modellek és sportolók körében is. Ami még aggasztóbb, hogy a junior kategóriából is sokan keresik meg ezzel, ám még többen vannak, akik nem mernek beszélni, mert félnek attól, hogy elvitatják tőlük az addig elért eredményeket.

Virág két éve az Alfahírnek adott interjújában még nem tudta, mivel szeretne foglalkozni, ám azóta felmérte, mennyi ilyen jellegű probléma van, és úgy döntött, életvezetési tanácsadóként fog tevékenykedni. Ezáltal a sportban jelenlévő zaklatások felszámolását, megelőzését segíti elő.

Bíró Ica, modell is tapasztalta pályája során, hogy a szereposztó dívány bizony nem csak a művészvilágban van jelen. Oktatóként már hangsúlyt helyez arra, hogy kioktassa diákjait a szakma ilyen típusú nehézségeiről is. Azt látná helyesnek, ha már az iskolákban kapnának felvilágosítást a fiatalok arról, hogy szembeszálljanak a zaklatókkal, főleg mivel a személyiségüket is formáló médiát uraló trendek nem ebbe az irányba mutatnak.

A média számlájára írta a társadalom elidegenedését is, ahol sokkal nehezebb már olyan közösséget, barátot találni, akinek a bántalmazott nők beszélni mernének. Erre regionális baráti körök létrehozását javasolta, ahol a sérelmet elszenvedettek talán bátrabban mernének beszélni és segítséget nyújtani egymásnak, nem csak a tenyérbe rajzolt fekete pöttyel jelezni.

Fekete pont a tenyérben

Jenn Hunton kezdeményezése a Black Dot kampány hat nap alatt ért el ötmilliós követőtábort. A tenyérbe rajzolt pont egy néma figyelemfelkeltés arra, hogy az illető családon belüli erőszakot szenved el, de nem mer, vagy nincs kinek beszélni róla.

 

Intézményi bántalmazás, elmaradt rendszerváltás

Dr. Ravasz László, nyugalmazott címzetes táblabíró, ügyvéd az intézményi bántalmazásra helyezte a hangsúlyt.

Visszautalt Vona Gábor szabadsággal kapcsolatos felvetésére. Úgy véli a szabadnak lenni annyit tesz, mint nem félni. A szabadság érzetébe tehát az is beletartozik, hogy az egyén, ha önmaga megvédésére nem is képes, biztos lehessen abba, hogy a társadalom, az intézményi rendszer védelmet nyújt számára.

Ezért nagyon fontos az, hogy milyen politikai vezetés áll a társadalom felett, hiszen a politikai hozzáállás és közbeszéd leszivárog a társadalmi rétegekbe, ami ezek alapján cselekszik. Ha nincs pozitív politikai diskurzus, akkor nem csak a társadalom nem fog segítséget nyújtani a bántalmazottaknak, hanem intézményi szinten, a hivatalos szervek részéről sem számíthatnak védelemre, így magukra maradnak a bántalmazottak.

"Ma Magyarországon a „vakkomondoros” politikai szemlélet az uralkodó, azaz leértékelik a problémát."

Ez odáig vezetett, hogy hiába van jogszabályi védelem, ha a politikai elitnek nem érdeke annak alkalmazása, a bírói kar semmissé tudja az tenni. Ezen felül kialakult egyfajta intézményi bántalmazás is, ami azt takarja, hogy a védelemre hivatott szervek is bántalmazóként lépnek fel az áldozattal. Megnehezítik az ügyintézést, hiteltelenítik a problémát, sokszor még az áldozathibáztatás is megjelenik a rendőrségeken, bíróságokon.

Vakkomondor

Balogh József fülöpházi polgármester, volt fideszes országgyűlési képviselő élettársa orrcsont-és koponyaalapi töréssel került kórházba, mint később kiderült a férfi bántalmazta. Vallomása szerint a nő sérüléseit onnan szerezte, hogy átesett a család vak, komondor fajtájú kutyáján. A bíróság végül csak pénzbüntetésre ítélte az azóta újraválasztott polgármestert.

Dr. Ravasz szerint ez azért lehetséges, mert intézményi szinten sem történt meg a rendszerváltás, így még mindig a szocialista berendezkedés uralkodik melynek lényege, hogy mindig a hatalmi érdekeket képviselik, pedig a bíróságoknak az állampolgárok védelme lenne a feladata.

 

„Azt mondták angyal szállt át a Parlament kupolája felett”

A következő felszólaló Halász Pálma volt, aki hatásosan nyitott. Egy szó nélkül levetítette az Avon kisfilmjét, amit az ő kezdeményezésének támogatására készített a cég. A filmet nézve mindenki átérezhette azt, amivel Pálma szembesült az esettanulmányok feldolgozása során.

Szabó Kinga - kampányfilm az erőszak ellen

Halász Pálma civil aktivista, az Élet-Érték Alapítvány elnöke aláírásgyűjtő akciót indított -- az Avon a Nőkért Alapítvány támogatásával -- annak érdekében, hogy a parlament tárgyalja a családon belüli erőszak mint önálló törvényi tényállás kérdését. Összefoglaló itt: http://www.evamagazin.hu/psziche_tarsadalom/23943_csaladon_beluli_eroszak.html Továbbiak itt: http://www.avonanokert.hu/eroszak-ellen

Mikor rádöbbent, hogy a családon belüli erőszaknak nincs külön jogi tényállása, felhívta rá a döntéshozók figyelmét, ám nem történt változás. Ezért elkezdett jogot tanulni és a népi kezdeményezés eszközén keresztül aláírásgyűjtést indított, ahol ötvenezer szignóra volt szüksége, hogy az országgyűlés tárgyalja az ügyet.

Az éjféli napirendi pontként tárgyalt ügy elbukni látszott, ezért tüntetést kezdeményezett, aminek eredményeként végül elfogadta a Ház a törvényjavaslatot.

„Azt mondták angyal szállt át a Parlament kupolája felett.”

Lehetetlennek tűnt ugyanis a vállalkozás, de ahogy az aktivista mondta, soha nem hitt a lehetetlenben. Megtörte a csendet, olyannyira, hogy még az ENSZ-be is meghívást kapott, ahol elmondhatta, hogy „Magyarországon kapcsolati erőszak ellen külön törvényt hoztak létre, amibe belefoglaltatik a férfi, a nő, az időskorú, a fogyatékkal élő és a gyermek bántalmazása is.”

Halász Pálma rengeteg sorsot ismert meg az aláírásgyűjtés során és egyetértett Ravasz Lászlóval abban, hogy intézményi erőszak, valamint áldozathibáztatás jellemzi a magyar társadalmat. Szerinte a konferencia egy előremutató kezdeményezés, hisz a legfontosabb, politikai térben töri meg a csendet.

Halász Pálma szalagokat hozott magával, lila és fehér szalagokat. Azok akik szolidaritást vállalnak az áldozatokkal ezt viselik. A nők lilát, a férfiak fehéret. Mert ebben az ügyben közösen lehet csak fellépni.

„A szemet szemértbe mindenki belevakul, én pedig nem szeretnék a vak komondorok országában élni.”

Annak jeléül, hogy milyen sokra értékeli, hogy a Jobbik nyitott a probléma megoldása felé Halász Pálma az ENSZ-ből hozott fehér szalagos kitűzővel ékesítette a pártelnök, Vona Gábor gallérját. Ezzel azok sorába fogadva őt és pártját, aki

„fehéríti a világunkat és tisztítja a lelkünket”.

Családon belüli erőszak és a bérunió

Halász Pálma az aláírásgyűjtés nehézségeiről mesélve elmondta, hogy fontos az, mit írunk alá, mindenkinek egy sora van és

„akár egy sorral meg tudjuk változtatni az életünket.”

Elmondta, hogy a béruniós aláíráshoz is bátran csatlakozik, mert úgy véli, az az ember tud csak kilépni a bántalmazotti helyzetből, akinek van elég keresete ahhoz, hogy önállóan is fenn tudja magát tartani. Ebben az esetben könnyebben tudja érdekérvényesítő képességét alkalmazni.

Sokan kételkednek az aláírásgyűjtés és a cél megvalósulásában. De Pálma szerint ha el tudta érni, hogy pillangóként megrezegtette a szárnyát és az vihart kavart, akkor mindenkinek hinnie kell benne, hogy akár egy aláírással is változást idézhet elő.

Miért nem szólnak a nők?

Dr. Nyíri Iván elmesélte lánya történetét, aki hét év után tudott elválni bántalmazó férjétől, aki miatt évekig ragadtak kint gyermekükkel Bora Borán.

A volt tiszteletbeli konzul elmondta, hogy a Dr. Ravasz László által említett intézményi bántalmazás nemzetközi gyakorlat. Azért marad ilyen sok erőszak feltáratlan, azért nem szólnak a nők, mert látják a rossz példát, a feljelentéssel járó végtelennek tűnő procedúra elriasztja őket.

Az intézményi hozzáállást jól mutatja lánya esete, ahol a válási tárgyalás során azt fejtegették, hogy előzetesen biztos azért tett bejelentést férje ellen a rendőrségen, hogy arra hivatkozni tudjon a váláskor anyagi haszonszerzés miatt.

Pedig a családon belüli erőszak szörnyűsége, hogy

„a bántalmazott először fel se fogja, hogy erőszak áldozata”.

Hiszen a bántalmazó sok esetben a férj, az a férfi, akihez szerelemből ment hozzá, aki gyengédséget adott neki. Emiatt olyan nehéz ezen esetek feltárása, hiszen a bántalmazó iránti érzelmek is komplexek.

Egy személyesen érintett áldozat is felszólalt a beszélgetésen, aki több javaslattal is élt, ami felkerült a rendezők által készített ötlettáblára.

  • Tanúvédelmi programhoz hasonló rendszer kialakítása. Sok nő azért tér vissza a bántalmazó kapcsolatba, mert fenyegetik, vagy a bántalmazó családtag biztosította a lakhatást és nincs hova mennie.
  • Női kihallgatók kötelező alkalmazása a nőket ért bántalmazások esetén, hiszen alapból is nehéz beszélni a történtekről, egy férfinek még nehezebb.
  • A traumából adódó mentálhigiéniés kezeléseket az elkövető fedezze.

Intézményesített a bántalmazás

A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja alkalmából szervezett civil szervezetek és parlamenti pártok részvételével kerekasztal-beszélgetést a Jobbik.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Harmati András

Friss

1
sss
2019. december 15. | 10:51
Sebastian Kurz január elejére szeretne a Zöldekkel folytatott koalíciós tárgyalások végére érni.
1
Sebastian Kurz január elejére szeretne a Zöldekkel folytatott koalíciós tárgyalások végére érni.
Két és fél New York-i színészgeneráció életét mutatja be Michael McKeever vígjátéka, melynek hazai bemutatója a Rózsavölgyi Szalonban volt. Mi is ott jártunk.