Rekord veszteséget értek el az idén a nyugdíjpénztárak. A tőzsdék zuhantak, az állampapírok nem különben, egy átlagos pénztártag pedig 170 ezer forintnál is többet bukott emiatt.
Kilenc hónap után 187,33 milliárd forintos mínuszban álltak az önkéntes nyugdíjpénztári alapok a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint
- olvasható a NAPI.hu elemzésében.
Ez azt jelenti, hogy egy átlagos pénztártag egyenlege 171 ezer forinttal csökkent a negatív hozamok miatt. Ilyen fekete évük nem volt még az önkéntes nyugdíjkasszáknak, ekkora veszteséget sem a 2008-2009-es válság, sem a koronavírus járvány idején nem könyveltek el. 1 540,274 milliárd forint volt a pénztári portfóliók vagyona a harmadik negyedév végén, ez kétéves mélypont, pedig befizetések időközben történtek.
A szakemberek egyébként most is, ahogy minden válság idején figyelmeztettek, hogy a hirtelen esések után, akinek nem elengedhetetlenül fontos, ne likvidálja a hosszútávú megtakarításait, hanem várja meg, amíg ismét magára talál a piac.
Szülőtámogatást és a férfiak negyven munkaév utáni nyugdíjazását sürgeti a Jobbik
A Jobbik támogatja a Nyugdíjas Parlament népszavazási kezdeményezését, annak összes kérdését vitaképesnek tartjuk - jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Ander Balázs és Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt országgyűlési képviselői. Kifejtették ugyanakkor, hogy a támogatásuk mellett szeretnék saját témákkal és kérdésfelvetésekkel bővíteni a diskurzust.
A hűséges tagság a romló anyagi helyzet ellenére is kitartóan fizeti a tagdíjakat, amelyek az idén újabb rekordot dönthetnek. A tagok által befizetett tagdíj 8,6 százalékkal, a munkáltatók által fizetett 10,5 százalékkal nőtt 2021-hez képest, a kettő összege már 105 milliárd forint fölött volt. Az utolsó negyedéven sok múlik, ez az időszak a legerősebb az adó-visszatérítések miatt. Az év végéig befolyó tagdíjak után ugyanis az adott adóévben 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos személyi-jövedelemadó-visszatérítés igényelhető. Tavaly erről sokan lemaradtak a családok szja-visszatérítése miatt, az idén jóval több adófizető tud majd élni a lehetőséggel.
Így állnak a magánnyugdíjpénztárak 12 évvel az államosítás után
A magánnyugdíjpénztárak hozamait is megtépázta ebben az évben a piacok alakulása. A négy megmaradt intézmény befektetési tevékenységein több mint 34 milliárd forintos mínusz keletkezett, ami a magas infláció mellett egyúttal azt is jelentheti, hogy az egy-két évvel ezelőtt még számlánként hét számjegyű reálhozam mostanra teljesen eltűnhetett. Az infláció fölötti hozamot, vagy népszerűbb nevén reálhozamot, ha van, most is felvehetik azok a pénztártagok, akik visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, és ezt követően teljes állami nyugdíjat kaphatnak.
A néhány tízezres megmaradt tagság azonban kitart az intézmények mellett, 52506 ember még mindig pénztártag. Nekik összesen 241,4 milliárd forintjuk van a kasszákban. A többség marad, amíg nyugdíjas nem lesz, csak ezt követően lép vissza az állami tb-be, feltehetően ez jobban megéri nekik, mint járadék-kiegészítést kérni a pénztáraktól.
A magánkasszák működése stabil maradt az elmúlt években. A tagok 70 százalékának kell stabilan tagdíjat fizetni ahhoz, hogy az MNB ne rendelje ez az intézmények végelszámolását, de eddig minden pénztár sikeresen mozgósította az ügyfeleit. A működési eredmények terén viszont hasonló gondokkal szembesülnek az idén, mint az önkéntes kasszák, csökkent a bevétel, emiatt működési szinten veszteséges a szektor.