A helyettes államtitkár az Inforádiónak úgy nyilatkozott, hogy
a kormány 2014-ben döntött arról, hogy ha probléma van a nyelvtudással, az ne a tanulmányok után, hanem lehetőleg az előtt derüljön ki.
Maruzsa Zoltán hozzátette, hogy a középiskolások számára elérhető lesz az államilag támogatott, kétszer két hét tanulás lehetősége, nyelvi környezetben, amelynek a célja, hogy a nyelvtan megtanulása mellett merjenek megszólalni a diákok az adott idegen nyelven.
Egyet nem értés a Fidesz és az EMMI között?
Az elmúlt években több szakmai vélemény is elhangzott arra vonatkozóan, hogy félő, az új követelmény miatt több tízezren is kieshetnek a felsőoktatásból. A felmérések szerint jelentős eltérés mutatkozik az ország különböző területein élő fiatalok nyelvtudása között. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány saját Facebook-oldalán fakadt ki a döntés ellen.
Farkas Gergely, a Jobbik országgyűlési képviselője korábban lapunknak úgy nyilatkozott, hogy
köztudomású, hogy Magyarországon hiába van meg az elégséges óraszám a középfokú nyelvvizsgához való felkészítéshez, ezzel szemben csak nagyon kevés diák jut el a vizsgáig. Tehát nem a nyelvórák mennyiségén, hanem a minőségén kellene javítani
– fogalmazott az ellenzéki párt képviselője.
A szakma több képviselője szerint azért aggályos a 2020-as dátum, mert a legtöbb országos felmérés tanúsága alapján jelentős eltérés mutatkozik az ország különböző területein élő fiatalok nyelvtudása között. Emiatt akár több tízezren is kieshetnek a felsőoktatásba való jelentkezésről.
Jobbik: Anyagi alapú diszkrimináció a kötelező nyelvvizsga
Az ellenzéki párt képviselője, Farkas Gergely szerint ilyen szigorú feltételt csak akkor lehet szabni, hogyha ahhoz az alapok is megvannak.„A magyar középiskolai nyelvoktatás nem tudja felkészíteni a diákokat arra, hogy önmagában az iskolai kereteken belül feltudjanak készülni a középfokú nyelvvizsgára."