A Rogán Antal felügyelte polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a követeléseiket, kötelezettségvállalásaikat és más fizetési kötelezettségeiket a jövőben már saját hatáskörben tartják nyilván – írja a 24.hu a Magyar Közlönyben megjelent új szabályozás alapján, amely két nap múlva lép hatályba.
Az Orbán Viktor által jegyzett rendeletmódosítás szerint az általuk kezelt állami vagyonról csak papír alapon küldhetnek adatot az MNV Zrt.-nek, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján adatkérésre felhatalmazott szerveknek. A rendelet értelmében a szolgálatok pénzügyi beszámolási rendszerének és adatszolgáltatásának szabályai is módosulnak.
A továbbiakban tehát csak a fejezetet irányító szerv, azaz a Miniszterelnöki Kabinetiroda és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága kaphat „a Szolgálatok létszámára vonatkozóan a »hivatásos«, a »rendvédelmi igazgatási alkalmazott« és a »munkavállaló« felosztásnál részletesebb bontású adatokat.”
Az új rendelet alapján a szolgálatok a KSH felé a munkaerővel, a munkaerő-költséggel és a munkaügyi jelentéssel kapcsolatos valamennyi éves, évközi és időszakos adatszolgáltatást a fejezetet irányító szerv részére nyújtják be. Az adatszolgáltatást Rogánék küldik meg a statisztikai hivatalnak – összevont adatok szerepeltetésével. A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv elismert tartozásállományáról készített adatszolgáltatásban csak összevont adat szerepelhet, ezt pedig a fejezetet irányító szervnek és a Kincstárnak küldik meg.
Az egyik legérdekesebb módosításként a lap azt nevezte meg, hogy
a szolgálatok az alapfeladataik ellátásához szükséges speciális kiadások teljesítéséhez fizetési számlát, devizaszámlát nyithatnak, arról azonban sem nekik, sem a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatóknak nem kell adatot szolgáltatniuk a Kincstárnak.
A miniszterelnök ugyanakkor hatályon kívül helyezte azt az eddigi szabályt, miszerint a szolgálatok házipénztárukban az erről szóló miniszteri utasításban meghatározott összegig tarthattak készpénzt.
Ahogy azt nemrég mi is megírtuk, a rendeleti költségvetésben a korábban 2023-ra tervezett 54,1 milliárd forintról 77,6 milliárdra nőtt a titkos megfigyeléseket lebonyolító Nemzetbiztonsági Szakszolgálat büdzséje. A többi polgári társszolgálat – a hírszerzést végző Információs Hivatal és a Nemzeti Információs Központ – költségvetése viszont nem, valamint a belső elhárító Alkotmányvédelemé is csak 2 milliárddal nőtt. Arról nem tudni, hogy megemelkedett volna a nemzetbiztonsági vagy a bűnüldözői szervektől érkező, titkos megfigyelésről szóló „megrendelések” száma, így az emelés konkrét okát sem tudni.
(Címlapkép: Rogán Antal a Nemzetbiztonsági bizottság ülésén. Béli Balázs/Alfahír)