Mit akar Orbán Viktor a kavics-, a homok- és a sóderbányák környékén?

Mit akar Orbán Viktor a kavics-, a homok- és a sóderbányák környékén?

Ahogy arról az Alfahír is beszámolt, bizonyos szempontból a semmiből Orbán Viktor miniszterelnök bejelentett, a kormányzat beavatkozik az építőanyag-piacba, és többek között októbertől kiviteli korlátozást rendeltek el, valamint különadót is bevezetnének. 

S bár Orbán Viktor szavaival élve aktív a lépés, de mivel az építőipari alapanyagok drágulása nem ma kezdődött, jó esteben már január óta tart ez a drasztikus folyamat, jó kérdés az időzítés. Hiszen az az érv, hogy az állami támogatások nem a családoknak segítenek, hanem extraprofitot jelentenek, arra már jó ideje figyelmeztetnek a piaci szereplők. 

Ezért is hangsúlyos, amit a miniszterelnök főtanácsadója, Nagy Ervin nyilatkozott a kormány motivációiról a kormánypárti Magyar Nemzetnek. 

Az építőanyag-hiány nemcsak a lakossági, hanem a vállalati és az állami építőipari beruházásoknál is súlyos zavarokat okozhat. Ezért indokolt az áruk szabad mozgásának, ebben az esetben az építőanyagok kivitelének korlátozása. Az ilyen és ehhez hasonló piaci beavatkozásokat az Európai Unió megvizsgálja, ami pedig több hónapig is eltarthat. Ezért dönthet a kormány egyéb intézkedésekről is, vagyis a regisztrációs kötelezettségről, az állami elővásárlási jogról és az extraprofitadóról.

Ugyanakkor

"az extraprofitra vonatkozó intézkedések egyelőre a kavicsra, a homokra és a sóderre vonatkoznak, de várhatóan kiterjednek a cementre és adott esetben egyéb termékekre is".

A kormánylap cikkéből az is kiderül, hogy a várható regisztrációs kötelezettségnek köszönhetően a kormánynak nagyobb rálátása nyílik a piaci folyamatokra, és ha szükséges, az állam elővásárlási joggal élhet.

Szintén érdekes ellentmondás, hogy miközben például a fa és a vas árának az emelkedése világpiaci okokra vezethető vissza, és azt gondolhatnánk, hogy a kormányzat is ezekben a szegmensekben avatkozik be, a valóságban egészen más az irány; Nagy Márton komoly árcsökkentő hatást vár az extraprofitadó bevezetése után a sóder, a kavics és a homok piacán. 

Az állam meghatározza azt az árszintet, amely fölött az értékesítésből származó bevétel kilencven százalékát adó formájában beszedi. A miniszterelnök főtanácsadója arra is felhívta a figyelmet, hogy

semmilyen fundamentális alapja sincs a hazai kavicsbányákból kitermelt alapanyagok jelentős árrobbanásának, amely nem indokolható például a vas és a fa világpiaci áremelkedésével.

Hogy kinek kedvezhet esetleg a különadó, hol húzzák meg a hatósági árat, és mi lesz az állam által visszavett bányák sorsa, az még kérdéses. De azt például tudjuk, hogy Orbán Viktor édesapjának, Orbán Győzőnek a bányaválallata a Dolomit Kft. évek óta az egyik legjobban teljesítő vállalkozás a piacon árbevétel és profit tekintetében is. A Direkt36 újabb kutatásai szerint ráadásul a cég azért is emelkedik ki versenytársai közül, mert az elmúlt években a piaci átlagnál jóval magasabb osztalékot fizetett a tulajdonosainak. Például 2019-ben 1,8 milliárd forintot fizetett, ami a piaci átlag több mint tizenháromszorosa.