Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke számos napilapban, köztük a Die Presse-ben egész oldalas hirdetésekben tette közzé az EU-val kapcsolatos problémáit. Szuperállamra, tömeges migrációra, a jogállamiság kiszervezésére figyelmeztet, és még az EU hasznosságát is megkérdőjelezi. Ezzel szemben egyre nő az általa elkövetett vétségek listája, amelyekkel az uniós intézmények és a tagállamok vádolják őt. Magyarország ellen jelenleg nem kevesebb mint 60 kötelezettségszegési eljárás folyik, valamint a 7. cikk szerinti eljárás, amely hazánk az EU Tanácsában való szavazati jogának felfüggesztéséhez vezethet. Lássuk a listát!
Az igazságszolgáltatás felforgatása
2010-es választási győzelme után a magyar igazságszolgáltatás átalakítása központi szerepet játszott Orbán Viktor azon törekvésében, hogy megerősítse a kormány hatalmát az országban. Csökkentette az Alkotmánybíróság hatáskörét, és a bírák nyugdíjkorhatárát 70-ről 62 évre csökkentette. A bíróságok így hirtelen elveszítették elnökeik 15 százalékát, akiket a kormány igyekezett "engedelmesebb utódokkal" helyettesíteni. Az Országos Bírósági Hivatal hatáskörét kibővítették a kinevezésektől és előléptetéstől a bírák áthelyezéséig. Az Európai Bíróság döntése miatt a nyugdíjazott bírák visszatérhettek, de a korábbinál alacsonyabb beosztásba.
Az Európai Unió Bíróságának figyelmen kívül hagyása
A magyar kormány nem ismerte el az Európai Unió Bíróságának egyes ítéleteit: nem reagált például a menedékjog megsértéséről szóló december 17-i határozatra. Legutóbb Szabó Gabriella bírónőt azért nem foglalkoztatták tovább, mert egy ügyben az Európai Bíróságtól a magyar menekültügyi törvény felülvizsgálatát. kérte
A korrupció legalizálása
A magyarországi korrupcióellenes intézkedések hiánya hamarosan az uniós pénzek megvonásához vezethet: Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke a héten bejelentette az őszre tervezett eljárást. Budapestet különösen azzal vádolják, hogy az uniós pénzek elosztása és felhasználása nem átlátható, és hogy nincs hatékony nemzeti bűnüldöző szerv a csalások kivizsgálására, illetve üldözésére. Orbán gazdag barátai, valamint az építőiparban és az infrastruktúrában tevékenykedő vállalkozók állítólag az uniós támogatások haszonélvezői. Nem csoda tehát, hogy Magyarország nem vesz részt az újonnan létrehozott európai ügyészségben, amelynek feladata az uniós költségvetéssel kapcsolatos bűncselekmények - például csalás és korrupció - kivizsgálása, üldözése és bíróság elé állítása lenne.
A sajtó- és médiaszabadság korlátozása
Egy átfogó reform és Orbán hatalmának megszilárdítása már az első ciklusa alatt széleskörű ellenőrzést biztosított számára az ország közmédiája felett. A befolyásos műsorszolgáltatók felvásárlása töretlenül folytatódik: körülbelül egy évvel ezelőtt például a kormánypárti tulajdonosok nyomására menesztették az index.hu, a legolvasottabb hírportál főszerkesztőjét. Tavaly februárban a kormánykritikus Klubrádiót a Magyar Médiatanács utasítására megszüntették frekvenciáját. Az EU Bizottsága nemrégiben jogsértési eljárást indított ezen határozat ellen.
Beavatkozás a tudományba
Magyarországon korlátozták a tudomány szabadságát, és politikai befolyást gyakoroltak az egyetemekre. A Soros György által alapított Közép-európai Egyetem (CEU) egy törvénymódosítás miatt kénytelen volt elhagyni Budapestet. A törvény előírta, hogy a Magyarországon is akkreditált külföldi egyetemeknek a származási országban is kell oktatási tevékenységet folytatniuk. Bár a CEU teljesítette ezt a feltételt, a kormány nem volt hajlandó megfelelő megállapodást kötni New-York városával, aminek következtében az egyetem Bécsbe költözött. Az akadémiai autonómia figyelmen kívül hagyását a Budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem példája is szemlélteti. Orbán lecserélte az ottani vezetőséget egy kizárólag a kormány bizalmasaiból álló kuratóriumra.
A jegybank politizálása
Évekkel ezelőtt az Európai Központi Bank attól tartott, hogy a magyar jegybank (MNB) politikai befolyás alá kerül. Ez 2012-ben uniós kötelezettségszegési eljárást eredményezett, ezt azonban akkoriban Orbán Viktor határozottan cáfolta. 2013-ban Orbán korábbi gazdasági minisztere, Matolcsy György vette át az MNB vezetését, ezt követően pedig nagy port kavart, hogy a Matolcsy által létrehozott jegybanki alapítványok bőkezű pénzügyi támogatást nyújtottak számos, Fideszhez köthető cégnek és médiumnak.
A homoszexuálisok megbélyegzése
A magyar országgyűlés elfogadta azt a törvényt, amely a homoszexualitást a pedofíliával hozza összefüggésbe, és korlátozza a fiatalokat a homoszexualitással és transzszexualitással kapcsolatos információk elérésében. Az uniós partnerek bírálták a kisebbséggel szembeni előítéletek szítását, valamint a homofób cenzúrát. Az EU Bizottsága az EU Alapjogi Chartájának megsértését vizsgálja, amely tiltja a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést. A decemberben elfogadott törvénycsomag megtiltja a születéskor regisztrált nem megváltoztatását, és a homoszexuálisok számára gyermekek örökbefogadását.
A romák kirekesztése
A diszkriminációs kísérletek Magyarország legnagyobb, 800 ezer fős etnikai kisebbségét, a romákat is érintik. Ki vannak téve a miniszterelnök verbális, populista támadásainak. Például, amikor egy északi város diákjainak egy bírósági ítélet alapján anyagi kártérítést ítéltek meg azért, mert kirekesztették őket, Orbán gúnyosan megjegyezte: "Csodálkozunk, hogy egy etnikai kisebbség tagjai miért kapnak nagy összeget munka nélkül, miközben mások azért megdolgoznak".
A menedékjog figyelmen kívül hagyása
Budapest ellen több uniós kötelezettségszegési eljárás is folyamatban van Orbán Viktor túlságosan korlátozó menekültpolitikája miatt. A menekültek például nem kérhetnek menedékjogot Magyarországon: a belgrádi vagy kijevi magyar nagykövetségen kell benyújtaniuk az ezzel kapcsolatos szándéknyilatkozatot. A menedékkérőknek a szerbiai határon lévő őrzött tranzitzónákban kellett tartózkodniuk kérelmük elbírálásáig, ezt az Európai Bíróság vonatkozó döntése után bezárták. Tavaly télen pedig a Frontex határvédelmi ügynökség leállította magyarországi munkáját. Indoklás szerint hazánk továbbra is mindenütt és jogellenesen toloncolná ki a menedékkérőket Szerbiába, a Frontex pedig így azt kockáztatta volna, hogy a jogellenes gyakorlat részévé válik.
Az EU külpolitikájának blokkolása
Magyarország az EU közös külpolitikájában is problémás partnernek bizonyul: idén májusban Budapest megakadályozta, hogy az EU közösen elítélje a hongkongi választási reformot. Orbán Viktor nemcsak a pekingi vezetéssel, hanem az orosz miniszterelnökkel, Putyinnal is szoros kapcsolatot ápol. Valószínűleg ezért fékezte meg Magyarország az Ukrajnával való együttműködést a NATO-ban. Az ország szorosan együttműködik Oroszországgal például az atomenergia bővítésében, és legutóbb az oltóanyagok beszerzésében is.
A civil szervezetek ellehetetlenítése
Orbán Viktor szemében szálkának számítanak a civil szervezetek, melyek finanszírozását korlátozásokkal próbálja megakadályozni, így még idén februárban új uniós eljárás indult. Egy 2017-es törvény célja pedig az volt, hogy megnehezítse a magyar származású amerikai milliárdos, Soros György számára a civil szervezetek támogatását. Az Európai Bíróság ítélete ellenére a törvényt azonban nem módosították kellőképpen.