Az ellenzék ellenzékeként beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban péntek reggeli interjújában. Szóba került:
- a járványkezelés,
- a vakcinabeszerzések,
- a hatósági árak,
- az energiaválság,
- a 2022-ben lejáró családtámogatási kedvezmények,
- a moszkvai látogatás.
Orbán Viktor kormányfő elismerte, „mindig mindent lehet jobban csinálni, (…) ez adja a létjogosultságát a mindenkori ellenzéknek”, azonban úgy véli, az Egységben Magyarországért politikusai most túl messzire mennek. Mint a járványkezelést kritizáló megszólalásokra reagálva fogalmazott, „nem szabad úgy képviselni a rész érdekét, hogy az egész, a nemzet, az ország, a népesség érdekei sérüljenek”.
Felhozta, a napokban lesz kétéves az operatív törzs, ahol a résztvevők „heroikus küzdelmet” vívnak, és nem olyan kritikát érdemelnek, mint amit kapnak. A miniszterelnök úgy vélte,
a vírus elleni védekezést minél inkább ki kell vonni a választási küzdelemből.
A Szudánnak adományozott vakcinákkal kapcsolatban Orbán azt mondta, „mindig kell lennie annyi oltásnak a raktáron, hogy a magyaroknak elég legyen”, valamint tartaléknak is lennie. És mivel „ráhagyással dolgoznak”, ezért még azon felül is rendelkezésre áll további mennyiség, aminek azonban van szavatossága is. Orbán azt mondta, a lejárat előtti vakcinák ügyét a külügyminiszter feladata kezelni.
Jobb, ha odaadjuk, mint ha kidobjuk
– mondta Orbán, mire a közmédia riportere azonnal rákérdezett, hogy akkor ki felelős a kidobott 200 ezer adag, 600 millió forint értékű vakcináért. Ja, nem kérdezett rá…
200 ezer lejárt Szputnyik vakcinát semmisített meg a kormány, 600 millióba kerültek
Összesen kétmillió adag Szputnyik vakcinát rendelt a magyar kormány, az utolsó szállítmány májusban érkezett meg hazánkba. A G7 vette észre nemrég, hogy bár Gulyás Gergely kancelláriaminiszter korábban azt állította, a Szputnyik oltóanyag elfogyott, csak 1 millió 800 ezer embert oltottak be vele.
Arra a felvetésre, hogy nyugati és keleti gyártású vakcinák beszerzéséről is tárgyal a kormányzat, a miniszterelnök úgy vélekedett „több lábon kell állnunk”, azaz nem szolgáltathatjuk ki magunkat egy vagy két gyártónak. Rámutatott, a gyógyszergyári befektetők is nyereséget szeretnének realizálni.
Nem azért tették pénzüket a gyárba, hogy veszítsenek és jótékonykodjanak, hanem hogy profitra tegyenek szert. Ilyen az élet
– simogatta meg a nagybefektetők érdekeit Orbán. Ezután a közmédia riportere rákérdezett, hogy akkor miért kötelező árusítani a hatósági árassá tett élelmiszereket a kereskedőknek akkor is, ha azon veszteséget realizálnának. Ja, nem kérdezett rá…
Az echte baloldali, szocialista intézkedésnek minősülő hatósági árakkal kapcsolatban Orbán azt mondta,
Közölte, normális esetben a kormánynak nem kell beavatkozni az árak alakulásába, de vannak rendkívüli helyzetek, ekkor a kormány nem mondhatja azt, hogy azt majd a piaci szereplők megoldják. Orbán a világméretű inflációt ilyen helyzetnek gondolja. A közmédia riportere természetesen egyből rákérdezett, hogy amikor 2020 márciusában a kis kézfertőtlenítő ötezer forintba került, és a százas csomagolású szájmaszk ára is tízezrekre rúgott, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter is elgondolkodott a hatósági árak bevezetésén, akkor a kormány miért nem lépett. Ja, nem kérdezett rá…
A szegénynek is tudnia kell fertőtleníteni a kezét - hatósági árszabást javasolnak a vírus elleni védekezéshez
Hatósági árszabásra van szükség a koronavírus elleni védekezésben a Jobbik elnöke, Jakab Péter szerint. Az ellenzéki párt azért javasolja a kormánynak az ármaximum bevezetését több területen, mert a világjárvány hatására több termék ára is jelentősen emelkedett Magyarországon, a higiéniai eszközök mellett az alapvető élelmiszerek is nagy mértékben drágultak.
Orbán úgy véli, a globális infláció „legközvetlenebb oka” a az energiaárak növekedése, ami politikai döntések miatt alakult így. Bírálta „Brüsszelt”, mert szerinte az EU energiaárakra vonatkozó követelése megbukott. Mint mondta, „a brüsszeli bürokraták” azt gondolják, hogy a klímavédelmet magas energiaárakkal lehet megoldani, ez az elképzelés azonban zsákutcába jutott. Leszögezte, a rezsicsökkentés mellett ki kell tartani, a klímavédelem terheit pedig a nagy szennyezőknek kell viselniük.
Arra a felvetésre, hogy több családtámogatási intézkedés is lejár 2022-ben, Orbán azt mondta, a családtámogatási rendszer egymáshoz illeszkedő elemekből áll, és van még néhány elem, amit be tudnak illeszteni ebbe. Ők ugyanis úgy vélik, a demográfiát gyermekvállalással kell orvosolni, nem pedig bevándorlással. Példaként hozta fel Németországot, ahol – mint mondta – az új kormán beleírta a kormányprogramba, hogy Németország bevándorlóország.
Én inkább levágom a kezem, mint hogy egy ilyen mondatot beleírjak bármilyen kormányprogramba
– fakadt ki Orbán, mire a közmédia riportere emlékeztette a miniszterelnököt, hogy 2014 óta nincs írásban rögzített kormányprogram, ami van, az annyit takar: „Folytatjuk!” Ja, nem emlékeztette…
Orbán azt kérte a családtámogatás elemeiről szólva, hogy „becsüljük meg, amit eddig elértünk”, és megígérte, ha a gazdaság jól teljesít, akkor ez újabb elemekkel fog bővülni, illetve a meglevőket is emelni tudják.
Ehhez kapcsolódva a kormányfő örömét fejezte ki, hogy „2021-ben a gazdaság fantasztikusan teljesített”, a GDP 6 százalék fölötti mértékben növekedett. Szerinte ennek köszönhető, hogy nemcsak újabb plusz egyheti nyugdíjat, hanem a teljes 13. havi nyugdíjat oda tudják adni a nyugdíjasoknak, adómentességet kapnak a 25 év alatti fiatalok, és a gyermeket nevelők is visszakaphatják a tavalyi évben befizetett személy jövedelemadójukat.
Orbán Viktor végül a jövő héten esedékes moszkvai látogatásáról is beszélt. Leszögezte, az utazás előtt egyeztet NATO- és EU-szövetséges vezetőkkel, Moszkvában pedig mások mellett a hosszú távú gázszerződésben lefektetett mennyiség növelése a cél.
Orbán nem beszélt az egyre jobban terebélyesedő, már az Orbán-kormány minisztereinek székéig érő Völner–Schadl-féle korrupciós botrányról, pedig a közmédia riportere próbálta faggatni erről. Ja, nem…