A Jobbik Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel és a magyar–ukrán alapszerződéssel is ellentétesnek, egyszersmind felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja, hogy az ukrán parlament második olvasatban is megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely alapján teljesen megszűnhet a nemzetiségi nyelvű oktatás az állami általános és középiskolákban, valamint a felsőoktatási intézményekben.
"Helyi tagjainktól, szimpatizánsainktól pontosan tudjuk, hogy a magyar szülők a jogszabály hatályba lépése után tömegesen fogják kiíratni gyermekeiket az iskolákból, és vélhetően áthozzák őket Magyarországra. Ezzel pedig a kelet-ukrajnai polgárháború és az ukrán gazdasági összeomlás miatt az elmúlt években egyébként is rendkívül meggyengült kárpátaljai magyar közösség egésze kaphatja meg a kegyelemdöfést."
- írja szerdai közleményében Szávay István, a párt nemzetpolitikusa.
Megszavazta az ukrán parlament: betiltják a magyar nyelvű oktatást Kárpátalján
A jogszabálynak az oktatás nyelvére vonatkozó része váltotta ki a leghevesebb vitát bel-és külföldön egyaránt. Nem volt ez másként a kijevi törvényhozásban sem, ahol az ominózus rendelkezésekről késő estig folyt a vita. Végül azonban elfogadták, hogy a törvény rögzítse: a jövőben Ukrajnában a közép-és felsőfokú oktatás nyelve kizárólag az ukrán lesz.
A Jobbik üdvözli a legnagyobb kárpátaljai magyar szervezetek közös tiltakozását, és azt is, hogy Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár révén "hosszú évek óta először végre határozott hangot hallunk a magyar kormány részéről az ukrán kormányzati sovinizmus kapcsán". Ugyanakkor hozzáteszik, hogy a most elfogadott jogszabály
"a szocialista kormányok gyakorlatát sajnos hűen követő, szomszédaink irányába tett egyoldalú gesztusokkal operáló fideszes külpolitika egyértelmű csődjét is jelzi".
Szávay felidézi, hogy az utóbbi években "egyébként üdvözlendő módon nőtt a külhoni magyarságra fordított támogatások összege", ám rámutat: ezzel együtt
a kormány szinte teljes egészében lemondott arról, hogy a kétoldalú kapcsolatokban felvesse a magyar közösségeket ért jogsértéseket.
"Ennél mindig fontosabb volt valamelyik belgrádi csetnik vállveregetése vagy Robert Fico egyre illékonyabbnak tűnő barátsága."
- emlékeztet a politikus.
A Jobbik aggályosnak tartja, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter rendszeresen kiáll "Ukrajna terület épsége", vagy épp az ország vízmummentessége, és uniós csatlakozása mellett, addig Kijev
"mindezekért cserébe a legkisebb engedményekre sem hajlandó, sőt élen jár a területén élő nemzeti közösségek jogtiprásában és diszkriminálásában."
Leszögezi: a Jobbik 2018-as kormányra kerülése után a környező országokkal való kapcsolatokban "a magyar nemzeti közösségek érdeke lesz az elsődleges". Hozzáteszi: csak akkor támogatnák Ukrajna és Szerbia EU-csatlakozását, , ha ezek az országok hajlandóak lesznek
"a területükön élő őshonos nemzeti közösségeket államalkotó nemzetként kezelni, és nem a jogszűkítés, hanem a jogbővítés lehetőségeit keresik."
A Jobbik elvárja a magyar kormánytól, hogy "a lehető leghatározottabban és leghatékonyabban" lépjen fel az ukrán oktatási törvény megváltoztatásával szemben, és akadályozza meg annak aláírását, hatályba lépését, ezzel pedig a kárpátaljai magyarság szülőföldjén való ellehetetlenítését.
"Ne csak akkor hadakozzon a Fidesz Brüsszellel, ha az EU a pártállamépítést elősegítő törvényeket kritizálja, hanem akkor is, amikor az elszakított területeink magyarságának helyzete követeli meg az Anyaország védelmét!"
- szögezi le Szávay István.
A Jobbik arra szólítja fel ezért Orbán Viktort, hogy
"vigye a nemzetközi fórumok elé a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő és legszegényebb magyar közösségünket ért újabb sérelmeket, és követeljen közös európai fellépést Ukrajnával szemben".