Megszavazta az ukrán parlament: betiltják a magyar nyelvű oktatást Kárpátalján

Második körben is, véglegesen elfogadta az ukrán parlament az új oktatási törvényt, amely teljesen felszámolhatja a kárpátaljai közép-és felsőfokú magyar oktatást - írja a KárpátHír. 

A jogszabálynak az oktatás nyelvére vonatkozó része váltotta ki a leghevesebb vitát bel-és külföldön egyaránt. Nem volt ez másként a kijevi törvényhozásban sem, ahol az ominózus rendelkezésekről késő estig folyt a vita. Végül azonban elfogadták, hogy a törvény rögzítse: a jövőben 

Ukrajnában a közép-és felsőfokú oktatás nyelve kizárólag az ukrán lesz. 

"Amitől féltünk, bekövetkezett, a kárpátaljai magyar oktatás gyásznapja. Ha az ukrán államfő aláírja az új oktatási törvényt, annak értelmében csak az óvodában és az alapfokú ,illetve az elemi iskolákban marad meg a magyar nyelvű oktatás.

Az állami intézményeknek minősülő általános iskolában, a középiskolákban és a felsőoktatásban csak ukrán oktatás folyhat, talán kivétel a nyelv és irodalom. Ilyen drákói intézkedés a Trianon óta nem volt!!!"

 - írta kedd esti Facebook bejegyzésében Dupka György író, költő, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet ügyvezető igazgatója, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége elnöke.

Tiltakozik a magyar kormány

A magyar kormány a leghatározottabb tiltakozását fejezte ki az Ukrán Legfelsőbb Tanács által elfogadott új oktatási törvény ellen - közölte Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerdán. A közlemény szerint az új ukrán szabályozás megfosztja az országban élő nemzeti kisebbségeket az anyanyelven tanulás lehetőségétől, alapjaiban veszélyeztetve ezáltal a szülőföldön való megmaradásukat.

 

A törvény értelmében a középiskolai és a felsőoktatás nyelve ezentúl az ukrán, a kisebbségek nyelvén való oktatás pedig kizárólag az óvodákban és elemi osztályokban engedélyezett. Ez példátlan módon sérti az országban élő nemzetiségek, köztük a mintegy 150 ezres magyarság jogait és teljes mértékben ellentétes Ukrajna alkotmányával - tette hozzá az államtitkár.

 

Mint írta, Ukrajna a nemzetközi kötelezettségeiben és a magyar-ukrán alapszerződésben is vállalta, hogy tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat, a szabadságjogokat és a kisebbségi jogokat. A magyar-ukrán jó szomszédság erősítése jegyében megvalósult legmagasabb szintű egyeztetéseken szintén vállalta, hogy a magyar közösség jogai nem szűkülnek; az új oktatási törvény elfogadása viszont mindezen ígéreteknek és vállalásoknak ellentmond - hangsúlyozta.

 

A magyar kormány elvárja, hogy Ukrajna fontolja meg a törvény hatályba léptetését és módosítsa azt oly módon, hogy ne sérüljenek az országban élő nemzetiségek, köztük a magyarság jogai - közölte Potápi Árpád János.

A két kárpátaljai magyar párt, és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség közös nyilatkozatban kéri Petro Porosenko elnököt, hogy ne írja alá az

"az ország alkotmányát és nemzetközi vállalásait semmibe vevő", "a kisebbségek, így a kárpátaljai magyarok megmaradását is alapjaiban veszélyeztető törvényt".

Minden jel arra mutat azonban, hogy az ukrán államfő süket lesz a magyarok segélykiáltására. Porosenko ugyanis már

néhány órával a szavazás után nyilatkozatban üdvözölte az új törvényt,

amely szerinte "kulcs az oktatás jövőjéhez, s általa kompetens, patrióta, s a világ felé nyitott generációkat (!!!!) nevelhetnek ki az országban."

Az akkor még csak tervezeti fázisban levő jogszabály kapcsán Szijjártó Péter külügyminiszter júliusban, Londonban az ukrajnai reformokról rendezett konferencián  úgy fogalmazott: „Mi szívesen segítünk Ukrajnának a jövőben is, de ezek elfogadhatatlan módosítások lennének, amelyek nyilvánvalóan nagymértékben meghatároznák jövőbeni kapcsolatainkat." 

Megkérdeztük a Külügyi és Külgazdasági Minisztériumtól, Magyarország milyen konkrét lépésekre készül Ukrajnával szemben a nyilvánvalóan súlyosan diszkriminatív törvény elfogadása után? Amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.