A Parlament őszi ülésszakának első plenáris ülésén egy meglehetősen furcsa logikát követő államtitkári választ kapott Balczó Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője, aki azt a kérdést tette fel – eredetileg Varga Mihály pénzügyminiszternek címezve –, hogyan veszi figyelembe a kormányzat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének a gazdaságpolitikára vonatkozó kritikus megállapításait.
Az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját kritizálta Matolcsy György
Magyarország elérhette volna az 1936-os, az európai átlaghoz viszonyított fejlettségi csúcsát a 2010 utáni gazdaságpolitikával - írta Matolcsy György a magyarnemzet.hu-n hétfőn megjelent írásában, amelyben a jegybankelnök saját bevallása szerint az elmaradt eredményeket összegezte és számszerűsítette.
Balczó ugyanakkor emlékeztetőül felsorolta, milyen konkrét állításokat fogalmazott meg korábban Matolcsy György jegybankelnök, aki még augusztusban az elmaradt gazdasági eredményeket összegezte és számszerűsítette:
- Hiba volt megszüntetni a Nemzetgazdasági Minisztériumot, és a gazdaságpolitika irányítását a pénzügyminiszterre bízni;
- Nem lehet az éves költségvetési érdek a gazdaságpolitika iránytűje;
- Magyarország nem rendelkezik hosszú távú versenyképességi programmal - ebből is következik, hogy amíg 1998-2002 között öt év alatt 8,8 százalékkal közeledtünk az akkori EU-átlaghoz, addig a legutóbbi tíz év alatt nem egészen 8 százalék volt ugyanez a mutató;
- Ráadásul Matolcsy azt is komoly mulasztásként nevezte meg, hogy 2016 után évente átlagosan 30-40 ezer új otthont lehetett volna építeni, ami a ténylegesen megépült átlagosan 20 ezer otthonhoz képest 2020 végéig összesen 60 ezer lakás különbözetet jelent. Ez szerinte évente átlagosan 0,5 százalékkal nagyobb GDP-növekedést és 200 milliárd forint többlet költségvetési bevételt hozott volna.
- Az MNB-elnök felhívta a figyelmet arra is, hogy az állami beruházások területén növelni kellett volna a hatékonyságot.
De még mielőtt a Tállai András államtitkártól érkezett válaszra térnénk, érdemes felidézni, hogy az elmúlt időszakban a kormányzat és Matolcsy közötti többszöri összekülönbözés nem csupán az alapvető gazdaságpolitikai kérdésekben érhető tetten, hanem Matolcsy bírálata a kormány tavalyi gazdasági válságkezelésére is kiterjedt.
Varga Mihály: Matolcsy gyorsabban akar haladni annál, mint amit a lehetőségeink engednek
Először reagált Matolcsy György jegybankelnök kritikáira Varga Mihály pénzügyminiszter az ATV-nek adott interjújában. A tárcavezető a Magyar Nemzeti Bank elnökének felvetésével kapcsolatban kifejtette, hiba lenne, ha az államháztartási hiányt már jövőre 3 százalék alá kellene vinni, mivel megszorításokkal és a meginduló növekedés lefékezésével járna.
A megfogalmazott kritikákat láthatóan az Orbán-kormány sem hagyta viszonzás nélkül. Mindez
A gazdasági tárca vezetője először augusztus elsején reagált a jegybank elnökének felvetéseire, s elmondta, szerinte Matolcsy gyorsabban akar haladni annál, mint amit Magyarország lehetőségei megengednek.
Feszültség: Matolcsy György közepesre értékelte a magyar válságkezelést, felsorolta, mit csinált rosszul a kormány
Véleménycikk jelent meg Matolcsy Györgytől a Magyar Nemzet oldalán, amelyben értékelte a 2020-as év magyar válságkezelését. A jegybankelnök bemutatta, miként sikerült a kormánynak a "2020 elején beütött, történelmileg kivételes krízishelyzet" kezelése, illetve felsorolta a gazdasági válságkezelés eredményeit és kudarcait. Szerinte
Matolcsy egy júliusban megjelent írásában összességében közepesre értékelte a 2020-as év hazai válságkezelését, melyben sorra vette a kormány eredményeit és kudarcait egyaránt.
Erősségekként említette az időben meghozott, határozott pénzügyi döntéseket; a korábbi sikeres pénzügyi reformokat; az üzleti és társadalmi bizalmat; a foglalkoztatási szint fenntartását; és a külföldi tőkevonzást.
A válságkezelés gyengeségeiről, illetve kudarcairól azonban az alábbi meglátásait sem rejtette véka alá:
"Az állami beruházások lassú beindítása – A kormány szándéka ellenére sem sikerült dinamizálni az állami beruházásokat;
A lakásépítés bizonytalanságai – 2020 elején visszaemelték az új lakások építésének áfakulcsát, majd csak 2021-től csökkent vissza 5 százalékra az adó mértéke. Ezt még év közben kellett volna meglépni;
Az egészségügy elmaradt reformjának hatása – A magyar egészségügy sikeresen kezelte a válságot, de ehhez a „normál” működést le kellett állítani. Ez áll az EU harmadik legrosszabb kormányzati fogyasztási adata mögött;
A digitális átállás hiánya – Egyértelműen azok az országok voltak jobbak, amelyek előrébb tartanak nálunk a digitális átállásban;
A versenyképességi reformok elmaradása – Egyenes összefüggés van a versenyképességi rangsorokban elfoglalt helyezés és a válságkezelés mutatói között. Aki versenyképesebb, az jobb eredményt ért el nálunk."
A jegybankelnök akkor azt a konklúziót vonta le, hogy "a mérleg tehát vegyes, a teljesítmény közepes".
Egy augusztus közepén kelt elemzésében pedig rávilágított:
"Térségünkben a baltiak, a lengyelek és a románok is jobban kezelték a válságot, mint a többiek, köztük mi, magyarok."
Azon véleményének is hangot adott, miszerint még nem elég a felkészültségünk a válság utáni világra, és az jelentősen elmarad az EU átlagos szintjétől.
Viszont térjünk vissza a hétfői naphoz: a kormány, illetve Varga nevében válaszoló pénzügyminisztériumi államtitkár már a jobbikos képviselőnek szánt válasza elején leszögezte, szerinte
"a jegybankelnöknek nem feladata, hogy a gazdaságpolitikára vonatkozó megállapításokat tegyen, így a kormánynak sem feladata, hogy ezeket az írásokat, gondolatokat, értékeléseket értékelje. Ezért azt nem is teszi."
Tállai az általa felsorolt számadatok mellett úgy érvelt, szerinte a gazdaságpolitikájuk révén "az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság történelmi viszonylatban is kiemelkedő bővülést ért el".
Balczó Zoltán a kapott választ értékelve lapunknak úgy fogalmazott, szerinte Tállai államtitkár első mondata
"Én eddig úgy tudtam, hogy a jegybankelnök által irányított monetáris politikának – főleg a külföldtől erősen függő Magyarország esetében – érdemi befolyása van a gazdaságra. Úgy látszik, a kormány ezt másképpen látja"
– fűzte hozzá az ellenzéki politikus, aki egyúttal egy másik magyarázatot is valószínűsít az államtitkár abszurd válaszára: úgy látja, kényelmetlen a kormánynak a parlament színterén közvetve, ellenzéki felvetésre, a Magyar Nemzeti Bank elnökével vitába szállni.