Kormányzati szinten gyakorlatilag megszűnik a régészeti államigazgatás és a műemlékvédelem szakmai képviselete - írja az Index.hu.
"A területtel foglalkozó helyettes államtitkárság kétharmadát rúgták ki. A pár éve felszámolt örökségvédelmi intézményrendszer romjai voltak ezen a helyettes államtitkárságon, most ezt is gyakorlatilag felszámolták"
- írta a portál olvasója (mint ismert, a másik, profit útjában álló "koncot", a természetvédelmet is lefejezték).
Ha már profit:
Tiborczék kedvéért most egy szecessziós palotát belezhetnek ki
Az 1910-13 között épült szecessziós épület az egykori Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt., a későbbi MAHART székháza volt. Az épület belseje meglepően épen megmaradt, egyedi kialakításában minden a hajózásra emlékeztet: a csillárok hajókerék alakúak, a lépcsőkorlátok pedig hajókorlátot imitálnak, gyönyörű ólomablakok díszítik. Az épület védett, az Országos Építésügyi Nyilvántartás szerint műemlék.
Az Index úgy tudja, hogy közel negyven embernek mondtak fel, és körülbelül húsz maradhatott. Van olyan osztály, ahol ketten maradtak, van olyan, ami teljesen megszűnt, az örökségvédelmi tudományos osztályt például felszámolták. Az örökségvédelmi nyilvántartásról pedig hét emberből ötöt rúgtak ki, miközben a portál több forrása is kiemelte, hogy itt már a hét is nagyon kevés volt a feladatok ellátására.
Feladat lenne bőven, amit sok helyen civil műemlékvédők végeznek el. Mint például a Radetzky-laktanya kapcsán:
Peren kívüli megegyezés jöhet a hányattatott sorsú Radetzky-laktanya ügyében
Új fordulatot vett a HB Reavis és a civil műemlékvédők harca a Bem rakparton álló, történelmi kaszárnyaépület sorsáról folyó perben.Mint emlékezetes, az 1897-ben, eklektikus stílusban épült laktanyaépület körül 2016-ban tört ki a botrány, amikor a HB Reavis szabálytalanul kezdte bontani az épületet, hogy irodaházat építsen a helyére.
A Miniszterelnökség Táncsics utcai épülete teljesen kiürül, többen említették, hogy még akiket nem menesztettek, azoknak is máshol keresnek helyet. Gyakorlatilag megszűnt a régészeti államigazgatás, illetve a műemlékvédelem szakmai képviselete kormányzati szinten.
A portál olvasója úgy fogalmazott: Akiket elküldtek, a két szakterületnek a kormányzati szakmai képviseletét végezték. A régészet egy része a múzeumokban zajlik, amivel kormányzati szinten az Emmi alá tartoznak, de a régészeti államigazgatás ide tartozott, ami a jogszabályalkotás, illetve a járásokban folyó régészeti munka szakmai képviseletét jelentette. A régészeti szakmai munka tekintetében a Miniszterelnökség volt az iránymutató. És a műemlékvédelem szakmai képviselete is itt volt, aminek pótlása egyáltalán nem látszik.
Pletykaszinten van olyan információ, hogy az itt dolgozók egy része a terület egyik háttérintézményéhez, a Lechner Tudásközponthoz kerülhet, de konkrét ígéret vagy ajánlat egyelőre nem hangzott el. Ami most kivehető, a megmaradt emberek az építésügyhöz kerülnek. A Lechnernél pedig érdemes hozzátenni: ha valóban át is kerül a most kirúgottak egy része oda, az egy háttérintézmény, jogosultságok híján az érdekérvényesítés, illetve a szakmai képviselet korántsem lesz olyan, mint korábban.
Mint ismert, az első Orbán-kormány idején megalakuló Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) 2012-ig fogta össze a szakterületet. A szakmai munka mellett hatóságként is működött, az engedélyeket is ők adták ki. A második Orbán-kormány azonban megszüntette az hivatalt, a feladatokat több intézmény vitte tovább. 2014-ben létrehozták a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központot, ám 2016 végén ezt is megszüntették, ezzel ismét sikerült szétverni az egységes irányítást.
140 év műemlékvédelmi dokumentációjának jó része lett oda Orbán szeszélye miatt
De mi köze ehhez a miniszterelnöknek?Annyi, hogy a kormányfő Várba költözése miatt kellett összecuccolnia a jobbára már nemlétező magyar műemlékvédelem utolsó bástyájának, a Forster Központnak.A költözési mizériában azonban nem sikerült időben új helyre - a Daróczi utcába - költöztetni az intézményt, így hiába pakoltak össze a központ Táncsics utcai főhadiszállásán, a műemlékvédelmi tervtár és könyvtár állománya továbbra is az épületben rostokolt.
A feladatok nagy része ezt követően Miniszterelnökséghez került, egy helyettes államtitkár alá.
Akit a választás óta ki sem neveztek, és bár miniszteri biztosa van az örökségvédelemnek, ám ő egy sor ügyben nem kapott aláírási jogot. Mostanra a miniszteri biztos alatt lényegében csak a titkárnő marad - írja a portál.
Az örökségvédelem lefejezése, na jó, lefokozása talán nem meglepő az utóbbi időkben megjelent - lapunk által is megírt - híreinek fényében.
Mesébe illő lehetne a "magyar Loire-völgye", mégis pusztul a pompás kastélycsoport
Németh Györgyi több mint másfél éve komoly küzdelmet folytat a cégcsoporttal annak érdekében, hogy az egytől egyig gyalázatos állapotban lévő kúriákat egykori pompájukba állítsák vissza a tulajdonosok. Már ha csak a Jeszenszky-kastélyt nézi az ember, egyből szembetűnő, miért.
Már a törvényt is úgy alakították, hogy az örökségvédelemnek ne legyen ereje szembeszállni a nagyobb beruházásokkal. Így például például autópálya-építésnél a régészetnek csupán 30 napja volt a próbakutatásra és további 30 a feltárásra - mondta a lapnak a forrásuk.
Ha most a felmerülne valami fontos állami feladat, mondjuk a diósgyőri várral, akkor nem lesz kinek szólni, hogy a tervtárat, irattári anyagokat készítse elő. Azt sem tudjuk, kihez tartozik a világörökségi rész és az örökségvédelem szakmai irányítása
– írta le a helyzetet egy szakmai forrás.