A parlament hétfőn kora délután döntött arról, hogy már kedden megszavazhatják az Orbán Viktor miniszterelnök által hétvégén bejelentett, elvileg az orvosbérek emelését célzó törvényjavaslatot.
A lényeg, hogy ez nem egy egyszerű egészségügyi béremelés.
Orbán: soha nem látott mértékű béremelést kapnak az orvosok, a hálapénzt kivezetik
Elfogadta a kormány a Magyar Orvosi Kamara (MOK) által előterjesztett, soha korábban nem látott méretű béremelést tartalmazó javaslatot, és a hálapénz kivezetéséről is megállapodás született - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán közzétett videóban, miután szombat reggel - több hónapos előkészítő munka után - találkozott a kormány és a kamara delegációja.
Az indoklás szerint a magyar orvosok munkáját megbecsülve és a Magyar Orvosi Kamara béremelésre és hálapénz megszüntetésére vonatkozó javaslatait elfogadva, - tekintettel arra, "hogy egészségügyi szakdolgozók átfogó béremelési programja jelenleg is zajlik".
Kire vonatkozik?
A törvény az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy, azaz az egészségügyi dolgozó, egészségügyben dolgozó, rezidens jogállására terjed ki.
Az új jogviszony új egészségügyi szolgálati munkaszerződéssel jön létre (és kizárják például azokat, akikre szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, illetve állam elleni bűncselekmény, igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, korrupciós bűncselekmény vagy közélet tisztasága elleni, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, hivatali bűncselekmény, közbizalom elleni bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt állnak), amely a munkavégzés helyeként több munkaállomást is meghatározhat, amennyiben a munkáltató ugyanaz.
Próbaidő
Érdekes ugyanakkor, hogy az új jogviszony létesítésekor három hónap próbaidő kikötése kötelező, de próbaidő hossza nem lehet több négy hónapnál. A próbaidő kapcsán is várni kell még a kormányra, a javaslat szerint ugyanis a kabinet rendeletben állapíthatja meg munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén a próbaidőt nem lehet kikötni (de az biztos, hogy áthelyezés, meghatározott idejű szerződéseknél nem lesz próbaidő).
Összeférhetetlen
Az új jogviszony életbelépésével kizárólag a Kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthető másodállás, illetve díjazás ellenében folytatott más keresőfoglalkoztatás, kivételt képeznek: a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony. A törvényjavaslat továbbá tiltja azt is, hogy a jogviszonyban álló személy az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén olyan egészségügyi tevékenységet végezzen, amire az egészségügyi szolgálati jogviszonya nem terjed ki.
Előzetes engedély kérésének elmulasztása esetén az egészségügyi szolgálati jogviszony azonnali hatályú felmondással megszüntethető.
Az állami és a magánszektor további szétválasztását célozhatja az a szabály is, miszerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az egészségügyi szolgálati jogviszony keretében nem nyújthat egészségügyi szolgáltatást ugyanazon személy számára, akinek más - e törvény hatálya alá nem tartozó – jogviszonyban már ugyanazon betegség tekintetében egészségügyi szolgáltatást nyújtott.
Minősítés
Az új jogviszonyt vállaló munkateljesítményét ezután a munkáltató írásban értékeli évente legalább egyszer.
A minősítés alapján az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy illetménye az adott fizetési fokozathoz tartozó összeghez képest legfeljebb 20 százalékkal csökkenthető vagy növelhető.
Ennek mikéntjét is rendeletben határozza meg a kormány.
A fizetési fokozat változása a munkaszerződés módosításával is jár
A törvénytervezet értelmében az egészségügyi dolgozók fizetési fokozatának változása az egészségügyi szolgálati munkaszerződés módosításának minősül, amiről a munkáltató értesíti fogja őket.
A szerződés felmondásához is vezethet, ha a dolgozó nem fogadja el a fizetési fokozatának minősítését
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy fizetési fokozatán belül illetményére a munkáltató az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy minősítésének eredménye alapján tesz javaslatot.
Fontos kiemelni, hogy ha a javaslatot az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy nem fogadja el, a munkáltató az egészségügyi szolgálati szerződést felmondja.
Többletmunka
Az önként vállalt többletmunkáért egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy – ideértve az önként vállalt ügyeletet és készenlétet is – díjazásra jogosult, melynek mértékét a munkáltató és az egészségügyi szolgálati munkaszerződésben állapítja meg.
Egészségügyi Kamara: "A bizonytalan jövőkép rendkívüli feszültségeket okoz a szakdolgozók körében"
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) az orvosi bérek emeléséhez illeszkedő és nagyságrendű bérrendezést tart szükségesnek a szakdolgozók körében is a bérfeszültség elkerülése érdekében - írja közleményében a szervezet. Mint írják: a koronavírus-fertőzöttek számának jelentős emelkedése miatt egyre nagyobb fizikai és pszichés terhelés nehezedik kollégáikra, ami már veszélyezteti a beteg- és a dolgozói biztonságot.
Kirendelhetik és áthelyezhetik az egészségügyi dolgozókat
A tervezetben az is szerepel, hogy az egészségügyi szolgáltató fenntartója döntése alapján – az érintett egészségügyi szolgáltató vezetőjének véleményének kikérését követően – az egészségügyi dolgozókat kirendelhetik egy másik – ugyanazon fenntartóhoz tartozó – egészségügyi szolgáltatóhoz.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt legalább tíz munkanappal korábban írásban kell tájékoztatni az egészségügyi szolgáltatók közötti kirendelés elrendeléséről, valamint annak várható időtartamáról.
Ezzel kapcsolatban az olvasható, hogy
- a kirendelés időtartama nem haladhatja meg az egy évet,
- a kirendelés ugyanarra a feladatra egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható,
- a kirendelés lejártát követően aztán az egészségügyi szolgáltató köteles eredeti munkakörében tovább foglalkoztatni a dolgozókat.
Leszögezik, az egészségügyi szolgáltatók közötti kirendelés nem járhat az adott dolgozó korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel, emellett azt is rögzítik, hogy csak olyan személyeket rendelhetnek ki, akiknek az iskolai végzettsége, szakképzettsége vagy szakképesítése megfelel az adott feladat ellátásához.
A kirendelés időtartamára az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkaszerződésben foglalt illetményre jogosult a kirendelés helye szerinti szervtől.
Fontos kitétel, hogy a kirendelés időtartama alatt az illetmény csak az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy javára módosítható.
Szolgálati elismerés
A törvénytervezet a szolgálati elismerést is bevezetné. Ennek értelmében a huszonöt, harminc, illetve negyvenévi egészségügyi szolgálati jogviszonnyal rendelkező egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek szolgálati elismerés jár, méghozzá oly módon, hogy a
- huszonöt év jogviszony esetén kéthavi
- harminc év jogviszony esetén háromhavi,
- negyven év jogviszony esetén pedig öthavi illetményének megfelelő összeg.
Így alakul az új bértábla
Az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatott, egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy illetmény,-illetve bértáblája (Ft/hó, bruttó):
A büntethetőség
Kiegészül a Büntető törvénykönyv is. A Btk. 290. §-a a következő bekezdéssel egészül ki:
„Aki egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben egészségügyi dolgozónak, egészségügyben dolgozónak vagy ezekre tekintettel másnak az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint jogtalan előnyt ad vagy ígér, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A Btk. 291. §-a a következő bekezdéssel egészül ki:
„(..) az egészségügyi szolgáltatással összefüggésben jogtalan előnynek minősül az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerinti jogtalan előny".
Az indokolás szerint a módosítás a hálapénz kriminalizálását tartalmazza oly módon, hogy a vesztegetés és a
vesztegetés elfogadása tényállása kiegészítésre kerül a jogtalan előny adásával és elfogadásával. A jogtalan előny meghatározására, vagyis a Btk. szerinti tényállás tartalmi kitöltésére az egészségügyről szóló törvényben kerül sor.
5 százalék
Megállapították az ajándékozás mértékét is.
Eszerint az egészségügyi dolgozó vagy az egészségügyben dolgozó a szolgáltatás nyújtását követően egy alkalommal elfogadhat ajándékként adott olyan tárgyat, amelynek értéke nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 5 százalékát. A folyamatos benntartózkodás mellett végzett, hosszú ideig tartó egészségügyi szolgáltatás nyújtása során már kéthavonta is elfogadhat ajándékot (a fenti értékhatáron belül).
Az ajándék értékének meghatározása során a beszerzési árat vagy saját előállítás esetén a hasonló termék kiskereskedelmi árát kell figyelembe venni - olvasható a javaslatban.
Arról, hogy hogyan működik a Parlamentben a kivételes eljárás, ebben a cikkünkben olvashat:
5 legendás pillanat, amikor a Fidesz gyorsabb volt a magyar demokráciánál
Nemcsak a lakástakarékok bezúzásánál siettek ennyire a fideszesek, Tiborcz István és Matolcsy György további gazdagodása érdekében is bevetették ezt a csodafegyvert. Megmutatjuk, hogy működik a kivételes eljárás, és felidézünk még öt olyan alkalmat, amikor Orbán Viktorék számára túl lassú volt a magyar demokrácia.