A párkapcsolati erőszak egyik legerősebb eszköze a gyermek

Idén is megtartják a 16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen elnevezésű kampányt, aminek a tavalyi intézményi árulás után 2019-ben a családon belüli erőszak gyerekekre gyakorolt hatása a központi témája.

Nem véletlen.

Az idei évben ugyanis több brutális gyilkosság is történt hazánkban, ahol a bántalmazó nemcsak párjával, de közös gyermekükkel is végzett. Az ősz közeledtével értetlenül olvastuk a híreket, hiszen egymás után jöttek a történetek a súlyos, sokszor végzetes bűncselekményekről.

Három holttestet találtak egy budai lakásban. Mint utóbb kiderült egy 35 éves férfi végzett 31 éves élettársával, 4 éves gyermekükkel, majd maga is öngyilkos lett. A lakóközösség arról számolt be az érdeklődő újságíróknak, hogy a család átlagos volt, azonban egy tavaly decemberi eset miatt gyanakodhattak volna a hatóságok, hogy nincs minden teljesen rendben. Ekkor tűz ütött ki a házaspár lakásában, így a szomszédok kihívták a tűzoltókat, majd amikor azok kiérkeztek az apa állította, hogy már minden rendben, eloltották a tüzet és nem volt hajlandó beengedni a mentőket sem, hogy megvizsgálják őket, biztosan nem esett-e bajuk, nem kaptak-e füstmérgezést. Augusztus 20-án a nő hívta ki a rendőrséget, hogy párja elvette a kulcsait és bezárta a lakásba. Mire a rendőrök kiérkeztek a pár azzal utasította vissza az intézkedést, hogy már sikerült elsimítani a nézeteltérést. Két napra rá ismét bejelentés érkezett a rendőrséghez egy szomszédtól, aki sikolyokat hallott a család lakásából, ám a hatóságok nem mentek ki a helyszínre. Mint pár nap múlva kiderült a halálos kimenetelű dulakodás hangjai szűrődtek át a falakon.

Alig egy hétre rá Andornaktályán egy 44 éves nőt és 5 éves kislányát találták holtan, megkötözve otthonuk hálószobájában, egy emelettel lejjebb a nő volt férje, akinek aznap kellett volna kiköltöznie a házból felakasztotta magát. Hogy ihletett kapott-e a korábbi gyilkosságból vagy magától döntött úgy, hogy nélküle nem élhet tovább egykori kedvese és gyermekük, már sosem tudjuk meg. Ami biztos, hogy a bántalmazók egyik esetben sem várták meg a társadalom és az igazságszolgáltatás ítéletét, hanem maguk döntöttek úgy, hogy ebből már nincs kiút.

Pedig az a helyzet, hogy ma Magyarországon sajnos nagyon is van.

Mi sem mutatja ezt jobban, mint a darnózseli hentes és a lúgos orvos esete. Akik tárgyalásában idén újabb fordulatok történtek. Utóbbi orvos-kórházigazgató még 2013-ban maszkot és sisakot viselve lakásában támadta meg egykori barátnőjét, megkötözte, kábító-altató injekciót adott be a combjába, majd levetkőztette és nemi szervét, valamint annak környékét maró lúggal öntötte le. 5 évvel az eset után ítélték 11 év börtönbüntetésre életveszélyt okozó testisértésért, azonban ez év októberében az Alkotmánybírósághoz fordult, azt kérve, hogy semmisítsék meg a Kúria ítéletét, mert míg az ügye folyt megváltozott a Büntetőeljárási törvény és ezért a férfi alkotmányos jogai sérülhettek. A beadványban az is szerepel, hogy helyrehozhatatlan és súlyos károkat okoz az elítélt orvosnak, hogy börtönbe kellett mennie (egyébként a férfi a börtönkörülmények miatt már kártérítésben is részesült). Amennyiben az Alkotmánybíróság helyt ad a kérelemnek az egykori orvos akár szabadlábra is kerülhet. A döntés a társadalmi nyomás miatt sem egyszerű, a november elejére kitűzött döntéshozatal időpontjára demonstrációt szerveztek a párkapcsolati erőszak ellen, amin több száz tüntető sárga rózsával árasztotta el a Kossuth teret.

Noha az apropót a lúgos orvos esete adta, néhány nappal korábban, október végén született ítélet a darnózseli hentes ügyében is, akit azzal vádoltak, hogy 2014-ben megölte feleségét, a holttestet a házukban lévő húsfeldolgozóban feldarabolta, ledarálta, maradványait elégette, majd szétszórta. Végül az előzetesben töltött huszonkilenc hónapot is beleszámolva hét év börtönre ítélték a férfit testi sértés miatt, mivel a gyilkosságot nem tudták hitelt érdemlően bizonyítani. Pedig a vádlott és a sértett viszonya, a folyamatban lévő válóper, a férfi indulata a nő felé mind arra mutatott, hogy a férfi oltotta ki a nő életét, főként, hogy az áldozat egészséges volt, így a természetes halál valószínűleg kizárható és a férfi ott várta aznap este a nőt a munkahelye előtt, a telefonok cellainformációi szerint is egy helyen voltak. A hentes egyébként a tárgyalás során azt sérelmezte, hogy az ellene indult „kampány” ártott a szakmájának és innentől biztos nem fogadják majd el tőle a húst. Az ítéletnél végül súlyosbító körülményként számították be, hogy ez az eset is a családon belüli erőszak körébe tartozik, ami egyre gyakoribbá vált hazánkban.

 

Gyerekkel még nehezebb

Mindegyik felsorolt esetben közös volt, hogy a kapcsolat a végéhez közeledett vagy már véget is ért. Míg a lúgos orvost a beteges féltékenység vezette vissza exe lakásához, addig a többi esetben a gyermekek tartották össze a feleket, hiába akartak volna szabadulni a mérgező viszonyból. A darnózseli gyilkosságnál erre konkrét bizonyíték is van, hiszen a feleség a gyermekelhelyezés lezártáig vissza akart költözni közös otthonukba, hogy addig se legyen távol tőlük.

Mivel a kapcsolaton belüli erőszak alapja a hatalomgyakorlás, ezért a közös gyermekek gyakran válnak ennek eszközévé. Mondhatni legerősebb eszközévé. Ugyanis hiába tartja magát az a hit, hogy Magyarországon minden esetben az anyának ítélik a gyermeket, ez nem így van. Noha igaz, hogy békés elválás esetén leginkább az anya felügyelete alatt maradhat a gyermek, vitás ügyekben ugyanakkora esélye van a férfinek elnyerni a felügyeleti jogot. Egy 2007-ben nyilvánosságra hozott, bírósági akták elemzésén alapult kutatásból kiderült, hogy a bíróságok 60:40 arányban ítélik a gyerekeket az anyának, ha a szülők közt vita tárgyát képezi az elhelyezés. Ráadásul ehhez hozzátartozik, hogy a bántalmazók sokszor nagyon jó manipulátorok és amit korábban a kapcsolaton belül alkalmaztak, azt ugyanúgy előadják környezetükben és a bíróságon is.

Lundy Bancroft igazságügyi szakértő és bírósági esetelemző bántalmazó férfiaknak tart csoportfoglalkozásokat. Ezek alapján írt egy könyvet Mi jár a bántalmazó fejében? címmel, amiben kiemeli, hogy egyes bántalmazók bárkit és bármilyen helyzetben képesek manipulálni, így a bírákat is. Tagadják a bántalmazást, hárítják a felelősséget, bagatellizálják, torzítják a valóságot, csak a kontroll visszaszerzésére koncentrálnak és sem partnerükkel sem a gyermekkel nem empatizálnak.

A bántalmazókkal való munka egyik legnagyobb kihívása ellenállni annak, hogy a bántalmazó vonzó személyisége megtévesszen

-nyilatkozik Bancroft a jelenségről. Ezért elválás esetén, ha nem folyt vér még az is megeshet, hogy a bántalmazó félnek ítélik a gyermeket, a korábbi erőszakot a gyámügy ugyanis nem veszi figyelembe, főként ha az nem a gyermekre, hanem az anyára irányult. Amennyiben a gyermek az anyánál marad, abban az esetben is az állam kapcsolattartásra kényszeríti a bántalmazó apával, ugyanis a gyereknek és az apának az egymáshoz fűződő jogukat előrébb helyezi, mint a nők és gyerekek biztonságához fűződő jogát. Ennek védelmében sok férfi kikéri magának, hogy de bezzeg a nő, van, hogy a nő akadályozza szándékosan a láthatást vagy a másik szülő ellen hangolja a gyermeket. Igen, vannak ilyen esetek, ezt senki nem tagadja, de látni kell a különbséget ezek között és aközött, amikor egy agresszor csak az egykori családja feletti kontroll visszaszerzésére, megtartására használja fel a láthatási jogát. Mikor a gyermek nem a szülő uszítása miatt nem akar találkozni a másik szülővel, hanem mert végignézte, hogyan rugdosta, pofozta, köpködte, alázta meg, kényszerítette, irányította vagy manipulálta az áldozatot, vagy rosszabb esetben neki is át kellett mennie mindezen. Ugye ezek után mégsem várható el a gyermektől, hogy örömmel rohanjon a bántalmazó karjaiba!?

 

„Majd jöjjön vissza, amikor vér folyik”

És akkor itt az elhíresült mondat a hatóságok részéről. Az igaz, hogy kétséget kizáróan csak akkor bizonyítható az erőszak, mikor már tettlegességig fajul a dolog, de ha valaki egy ilyen problémával már a hatóságokhoz fordul, azt talán mégsem kellene figyelmen kívül hagyni. Miközben az mára köztudott, hogy a bántalmazó párkapcsolatok egyik tipikus jellemzője az erőszak eszkalálódása, azaz a bántalmazó által elkövetett erőszak egyre súlyosbodik a kapcsolat előrehaladtával. Ezt csak akkor lehetne megelőzni, ha a hatóságok az első alkalommal, amikor hozzájuk fordulnak az érintettek iránymutatást, segítséget adnak, akárcsak jelzik a családsegítő szolgálat felé, akik aztán felkereshetik a bántalmazottat.

Úgy tűnik, hogy a rendőrség is érzékeli, hogy van mit tennie a területen és ha nem is egyik napról a másikra, de lassacskán elindul egy változás. A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja alkalmából az Országos Rendőr-főkapitányság az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal együttműködve kampányt indított "A csend a leghangosabb sikoly, halld meg!" címen. A program része az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nemi alapon elkövetett erőszak, hozzátartozók közötti erőszak kezelésével foglalkozó projektjének.

A kampányt bejelentő sajtótájékoztatójukon kiemelték, ha valaki úgy érzi, hogy ellene vagy hozzátartozója sérelmére bűncselekményt, szabálysértést követnek el, haladéktalanul hívja a rendőrséget a 112-es segélyhívó számon, vagy tárcsázza az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat 06-80-20-55-20-as krízisvonalát. Ha valaki úgy érzi, hogy azonnali segítséget nem igényel a helyzete, de fenyegetve érzi magát, tegyen feljelentést bármelyik rendőrkapitányságon.

Emlékeztettek, a 2013 júliusától hatályos Btk. óta törvény bünteti a kapcsolati erőszakot. "A törvény a testi sértés szintjét el nem érő, de a sértett emberi méltóságát súlyosan sértő erőszakos magatartásokat és a gazdasági ellehetetlenítést is bünteti"; súlyosabb megítélés alá esik az, aki cselekményét rendszeresen követi el.

Emellett említése érdemes, hogy bár a kormány nem túl gyakran nyilatkozik a témában Novák Katalin családügyekért felelős államtitkár a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján Instagramján felhívta a figyelmet a „Kapcsolj egyből” mobilalkalmazásra és arra, hogy a legfontosabb, hogy az érintettek merjenek szólni és segítséget kérni. Talán reménykedhetünk benne, hogy a politikus az eddigieknél pozitívabban fogadja majd Varga-Damm Andrea jobbikos képviselő hamarosan a parlament elé kerülő törvényjavaslatát is, ami szigorítaná a távoltartás szabályait a párkapcsolati erőszak eseteiben.