Szombaton tüntetést tartanak a pedagógus szakszervezetek azok után, hogy a kormánnyal zajlott tárgyalások egyáltalán nem vezettek eredményre.
Múlt pénteken sajtótájékoztatót tartottak a pedagógusok, mivel a Magyar Közoktatás Napjáig adtak időt arra, hogy teljesítse a pedagógus szakszervezetek követeléseit a kormány.
A PSZ elnöke, Szabó Zsuzsanna elmondta, hogy a baj óriási, hiszen a gyermekek jövője a tét. Éppen a jövő érdekében követeli a PSZ a pedagógusok és az oktatásban dolgozók bérének emelését, a diákok és a tanárok terheinek, óraszámának csökkentését, a pályakezdő pedagógusok támogatását, a hatévesek kötelező beiskolázásáról szóló szabályozás haladéktalan visszavonását.
Mint mondta, arra a következtetésre jutottak, hogy
a kormány részéről nincs elég politikai akarat az oktatás problémáinak megoldására.
A kormány hozzáállását a pedagógusok problémáira jól tükrözi, hogy a sajtótájékoztató után az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium közös közleményben csupán annyit tudott reagálni a szakmai érvekre, hogy
„a pedagógusok demonstrációja az ellenzék és a Soros-hálózat politikai céljait szolgálja.”
Az ötvenes éveket idéző és végtelenül ostoba minisztériumi közleményre a Pedagógus Szakszervezete (PSZ) úgy reagált:
A 2019. november 30-ára bejelentett tüntetés szervezője, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kizárólag tagjainak befizetéseiből működik. Nincs és soha nem is volt pártpolitikai célja, csakis szakmai, érdekvédelmi-érdekképviseleti tevékenységet lát el. Ha politikai céljai lettek volna, az országos tüntetést az októberi önkormányzati választások előtti időpontra szervezte volna, de ezt nem tette.
Mindez annak fényében is érdekes, hogy a pénteki sajtótájékoztató előtti percekben Gulyás Gergely kancelláriaminiszter levelet küldött a PSZ vezetőjének, amiben egyeztetésre hívta a szakszervezet képviselőit a rugalmas iskolakezdéssel kapcsolatban, hogy aztán néhány órával később "sorosista" szervezetként állítsa be a szervezetet
"a kormány saját táborának szól. Alacsony színvonalúnak és hülyeségnek tartja az minisztériumok válaszát."
Információink szerint egyébként a keddi "egyeztetésen" ebben az egy témában sem történt semmi előrelépés a szakszervezetek és a kormány között. Vélhetően arról volt szó csupán, hogy a demonstráció napján a kormány kiadhasson egy közleményt, hogy ők hajlottak volna a kommunikációra.
Értékálló bér
A szakszervezetek első követelési pontja a mihamarabbi bérrendezésről szól. Mint ismert, a legfőbb gond az, hogy a bérek számítási képletéből 2015-től kivették a minimálbér emelkedésének hatását, helyette továbbra is a 2014. évi 101.500 forintos minimálbér szerepel szorzóként "vetítési alap" néven. Így például ebben az évben kizárólag azon tanárok fizetése emelkedik, akik a szakmában töltött idejüknek köszönhetően magasabb pedagógus bérkategóriába lépnek át. A minimálbér 2014 óta közel 50 százalékkal nőtt, és mára a szakmunkás minimálbér is elérte a kezdő diplomás pedagógusfizetést.
A kormány korábban maga is elismerte, hogy komoly probléma a pedagógusok alacsony bére, de legkorábban 2021-re ígérték meg, hogy rendezik a helyzetet. A szakszervezetek viszont aggódnak, álláspontjuk szerint az alacsony fizetések nagy mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy óriási a pályaelhagyás a szakmában.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti státusza
Nemrégiben a kormányzat mindenféle szakmai egyeztetés nélkül elvette a szakképzésben dolgozó oktatók közalkalmazotti jogviszonyát. A kormány szerint erre azért volt szükség, mert a pedagógus életpályamodell bértáblája nem teszi lehetővé a béremelést, azonban a szakszervezetek szerint nincs összefüggés a két dolog között.
"Úgy néz ki, hogy a biztos kétharmad tudatában már nem fontos a kormány számára a szociális párbeszéd"
Kedden megszavazta a kormánypárti többség az új szakképzési törvényt, amelynek keretein belül a szakképző intézményeknek két típusa lesz: technikum és szakképző iskola. Ezen felül a szakképzésben dolgozók elveszítették közalkalmazotti jogviszonyukat. A héten elfogadott törvény értelmében már nem minősülnek közalkalmazottnak a szakképzésben dolgozó pedagógusok.
Azzal, hogy a szakképzésben dolgozók átkerülnek a Munka Törvénykönyve alá, a szakszervezeti tisztségviselők és az üzemi tanácsi elnökök kivételével valamennyi munkavállaló viszonylag könnyedén kirúgható lesz felmondással, és jóval olcsóbban, mint most. A felmondási idő jóval kevesebb – maximum 90 nap – lesz, mint a felmentési idő, amely akár 60 nap + 6 hónap is lehet. Emellett a végkielégítés is legfeljebb 6 hónap, míg a közalkalmazottak esetén nyolc hónap.
Pedagógusok túlterhelése
A legfrissebb felmérések szerint a pedagógusok többsége túlterheltnek érzi magát. Az adatokból kiderül, hogy egy magyar pedagógus átlagban
Ráadásul a szakmában dolgozók 90 százaléka többet dolgozik az elvárt 40 óránál. A felmérés rávilágít arra, hogy akik régebben dolgoznak a pályán, nagyobb arányban végeznek többletmunkát, mint fiatalabb kollégáik. A 4281 pedagógus által kitöltött mérés szerint 2616 fő úgy nyilatkozott, hogy a munkahelyi túlterheltség miatt kellett orvoshoz fordulnia az elmúlt egy évben.
Rugalmas iskolakezdés
A szakszervezetek utolsó követelése szerint a 6 éves korban való iskolakezdés rendkívül káros, ugyanis a 2020/2021-es tanévtől az iskolaérettségről már nem a gyermeket ismerő óvodapedagógusok, hanem egy állami szerv fog dönteni.
A pedagógusok szerint a korábbi rendszert azért alakították ki, hogy a szakbizottságoknak ne kelljen foglalkozniuk olyan esetekkel, amikor minden komplexebb vizsgálat nélkül meg lehet állapítani, hogy a gyermek javát szolgálja-e, ha még egy évet az óvodában tölt. Jelenleg a beilleszkedési, tanulási, pszichológiai vagy más problémákkal küzdő, illetve a sajátos nevelési igényű gyerekekről kell szakvéleményt mondaniuk. Azonban azzal, hogy minden esetben ahhoz az amúgy is komoly munkerőhiánnyal, és így túlterheltséggel küzdő a szakszolgálathoz kell majd fordulni, könnyen előfordulhat, hogy mostantól a felületesség miatt mindenkit elzavarnak idő előtt az iskolába.
A kormány elengedte a hazai oktatás kezét - a parlament elé vonulnak a pedagógusok
1991-ben a Pedagógusok Szakszervezetének kezdeményezésére november 22-ét a Magyar Közoktatás Napjává nyilvánították. A mai oktatás helyzetét jól jellemzi, hogy ezen a napon nem a kiemelkedő eredményekről, hanem egy jövő heti tüntetés előkészületeiről kellett sajtótájékoztatót tartania a pedagógus szakszervezeteknek.
A szombati tüntetés 12 órakor fog kezdődni az MTA épülete előtt, ahonnan 14 órára átvonulnak a pedagógusok az Országház épülete elé.