A lap szerdai számában írt arról, hogy Ózd önkormányzata olyan kamerákat szerzett be, amelyek „lehetővé teszik a közmunkások folyamatos megfigyelését”. Ózd polgármestere, Janiczak Dávid csütörtökön közleményt adott ki, amelyben úgy fogalmazott:
„Ózdon a jövőben kamerákkal segítjük a hatékonyabb közmunkát. Miután a sajtó tévesen értelmezve arról adott hírt, hogy megfigyeljük a közmunkásokat, fontosnak tartom tisztázni: nem őket, hanem a munkájukat figyeljük meg, összhangban az adatvédelmi biztos korábbi irányelveivel.”
Péterfalvi Attila a Népszabadságnak válaszolva emlékeztetett arra, hogy a hatóság korábban kiadott egy állásfoglalást az elektronikus megfigyelőrendszerek munkahelyen történő alkalmazásáról, és az abban foglaltakkal szöges ellentétben áll, ha valahol kifejezetten a foglalkoztatottak tevékenységének dokumentálására készítenek felvételeket. Péterfalvi arra is rámutatott: ez attól sem lesz törvényes, ha a munkavállalókat nyilatkoztatják arról, beleegyeznek a megfigyelésbe.
Nemzetközi normák, alkotmánybírósági döntések és az adatvédelmi hatóság gyakorlata szerint sem lehet az érintettek önkéntes hozzájárulására alapozni, a sajátos alá-fölérendeltségi viszony miatt a dolgozók kiszolgáltatott helyzetben vannak
– mondta a NAIH elnöke a Népszabadságnak.
Hozzátette: munkahelyeken az ellenőrzés akkor tekinthető jogszerűnek, ha az a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül indokolt. Kamerás megfigyelőrendszerek telepítésére így többek között ott van lehetőség, ahol arra az élet- és vagyonbiztonság, a termelési folyamatok felügyelete érdekében van szükség. Ilyen esetekben – miután a munka törvénykönyve erre felhatalmazást ad – nincs szükség a dolgozók hozzájárulására, de ezeket a felvételeket sem lehet a munka intenzitásának ellenőrzésére felhasználni.
Péterfalvi azt is felhozta, hogy az sem lenne törvényes, ha a közterületen kiépített kamerarendszert használnák a közmunkások megfigyelésére. Annak egészen más a funkciója, hiszen ilyet alapvetően a közrend és a közbiztonság megóvása érdekében telepítenek.
A NAIH elnöke ugyanakkor jelezte: miután a konkrét esetet nem ismeri, azt nem kívánja minősíteni, csupán a jogi helyzetet ismertette. Ha a hatósághoz bejelentés érkezik, akkor azt ki fogják vizsgálni, de az sem kizárt, hogy hivatalból járjanak el.
A NAIH jogsértés esetén tízmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, de a személyes adatok jogosulatlan kezelése miatt polgári pert is lehet indítani. A személyes adattal visszaélés pedig könnyen bűncselekménynek minősülhet.