A Quaestor-károsultak nyílt levélben fordultak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjaihoz, melyben arra kérik a testületet, ne hagyjon jóvá olyan pályázatot, melyben a magyar kormány hozzá akarna jutni a mai napig a Quaestor-csoport tulajdonában lévő telekhez, mert ez jogtalan lépés lenne az ország vezetése részéről.
Amellett persze, hogy állításuk szerint 32 ezer - hozzátartozóikkal együtt százezer - ember életét tehetik tönkre.
Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a kérdéses földterületen a Quaestor egyik nagyreményű projektjének színhelye lett volna, amihez a Szijjártó Péter vezette külügyminisztérium toborozta az olyan befektetőket, mint a nemrégiben elhunyt, nemzetközi körözés alatt álló Ghaith Pharaon.
Szijjártó: teljesen természetes, hogy összehoztuk Tarsolyt és Pharaont
Tarsoly Csaba gigabefektetésével kapcsolatban Ghaith Pharaonnal tárgyalt, akit a Külügyminisztérium ajánlott a figyelmébe - mindezt a Quaestor-vezér árulta el a Magyar Narancsnak adott interjújában múlt héten. A Magyar Narancs ezek után megkereste a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztériumot, akik válaszukban gyakorlatilag elismerték, hogy ők ajánlották ki Tarsoly egyik projektjét Pharaonnak.
A Csepel-sziget északi csücskéhez tervezett Duna City projekthez köthető területről még a cégcsoport jelenleg sitten hűsölő igazgatója, Tarsoly Csaba is úgy beszélt a sajtónak, mint ami képes lett volna fedezni a tartozásokat és kihúzni a károsultakat a pácból.
Tarsoly kitálal: Fidesz-közeli körök vethettek szemet a Quaestor-vagyonra?
Az interjúból még szerdán megtudhattuk, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium - a tárca által is elismert módon - Ghaith Pharaon, körözött szaúdi milliárdossal is kapcsolatba hozta a cégcsoportot.
Ám, ahogy az a mostani nyílt levélben is olvasható, a 283,4 millió euró értékű, 33 hektáros területet - ami a Quaestor Hrurira Kft. tulajdonát képezi - nem vették zár alá 2016-ban, hiába kezdeményezték ezt mind a károsultak, mind Tarsoly. Így a telket nem sikerült az érintettek javára értékesíteni, a nyílt levél tanúsága szerint
a rendőrség, az OTP Bank és a NAV hathatós közreműködésének hála.
"Mivel a fent említett három szervezet egyike sem szolgáltatott információt a Quaestor Hrurira Kft. korábbi pénzügyi tranzakcióit illetően, így a Hrurira felszámolója nem tudta a megadott határidőig a hitelezői igényeket továbbküldeni az anyacég felé"
- írták levelükben a károsultak, hozzátették:
"Így a 32 ezer Quaestor-károsult egyetlen fillért sem fog kapni a Duna City telek eladásából, annak ellenére sem, hogy a Quaestor-csoport pénzügyi tevékenységét 25 éven át ők maguk finanszírozták (...)."
A levélírók felhívták a figyelmet: az, hogy a több száz milliárdos biznisz helyszíne bekerülhetett a 2024-es Budapesti Olimpia és Paralimpia Pályázati anyagába, az tette lehetővé, hogy Tarsoly Csaba remek kapcsolatokat ápolt a kormányzati körökkel. (Akik egyébként Tarsoly bevallása szerint most hátba szúrták őt és a Quaestor-vagyon felprédálásán munkálkodnak. - a szerk.)
Álláspontjuk szerint a leendő olimpiai falu területéül kiszemelt telek nem a magyar államé, hanem a károsultak tulajdona, ezért a magyar kormány jogtalanul akarja megszerezni azt a 2024-re tervezett budapesti olimpia számára, ami ellen minden eszközzel tiltakozni fognak.
Telik az idő, és egyre csúnyább a Quaestor-botrány
Minél több idő telik el a Quaestor-botrány óta, annál sötétebbek az ügy részletei, a kép egyre zavarosabb - mondta Szilágyi György jobbikos parlamenti képviselő szombati sajtótájékoztatóján, hozzátéve: Tarsoly Csaba nyilatkozata és az N1TV műsora „súlyos részleteket mutatott meg az ügyből".