Több ellenzéki párt és szakszervezet részvételével kerekasztal-megbeszélés zajlott kedden a Magyar Iparszövetség székházában, ahol zártkörű tárgyalás keretében egyeztettek a munkavállalók érdekképviseletéről és a további demonstrációkról – tudta meg az Alfahír.
Lapunk információi szerint a kerekasztalon parlamenti és parlamenten kívüli pártok egyaránt képviseltették magukat a szakszervezeteken kívül. Úgy tudjuk, a megbeszélés alapját képezte a munkavállalókat érintő túlóratörvény-módosítások elleni fellépések további megtervezése, valamint egyetértés volt abban is, hogy az ellenzéki pártok nem kívánják a szakszervezetek szerepét átvenni, és nem akarnak öncélú politikai hasznot sem húzni a tüntetésekből.
A tárgyalás után az Alfahírnek az ülés egyik résztvevője, Ander Balázs jobbikos parlamenti képviselő elmondta, hogy pártja egy munkavállalói minimum elfogadását kérte a résztvevőktől. Ez a hat pont arra épül, hogy az alaptörvényben foglaltak szerint minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. Ezért határozottan kérték a pártoktól, hogy támogassák
- a férfiak számára a 40 év munkaviszony utáni nyugdíj lehetőségét,
- a korkedvezményes nyugdíjak rendszerének visszaállítását,
- az egyeztetéseket a munka törvénykönyvének módosításáról, valamint a sztrájkjogi szabályozás igazságtalanságainak felülvizsgálatáról,
- a növekvő számú munkahelyi balesetek miatt a munkafelügyeleti szervek megerősítését,
- az európai bérszakadékot felszámoló Béruniót,
- az országon belüli, állami-önkormányzati dolgozók bérszakadékjának felszámolását.
Lapunk értesülései szerint a pártok nyitottságot mutattak a tervezetre, és csütörtök délig jelezhetik észrevételeiket a munkavállalói minimummal kapcsolatban, ami emiatt még módosulhat.
Bízunk benne, hogy ezzel a hat ponttal valóban elindulhat az emberek képviselete, és egy közös ügy irányában haladnak tovább a politikai erők – mondta Ander. Amennyiben a pártok megegyeznek a programról, úgy azt a későbbiekben kormányra kerülésük esetén vállaltan végrehajtják.
„Nem mi értünk, politikusokért vannak kint az emberek az utcán, hanem mi szeretnénk valamit tenni az emberekért, és ezt számon kérhető módon szeretnénk megígérni”
–fogalmazott a parlamenti politikus.
Az Országgyűlés botrányoktól terhelt ülésen, múlt hét szerdán fogadta el a rabszolgatörvényként elhíresült törvénymódosítást, ami 250 óráról 400 órára emelte az éves szinten vállalható túlórák számát, az ezért járó juttatások kifizetését pedig három éves kifizetési határidőre emelte. Kritikusok szerint a munkavállalókat hátrányosan érinti a törvény, ha állásukat féltve nem merik megtagadni az önkéntes alapú plusz túlórák elvállalását, így a kormány a munkaerőhiány enyhítése érdekében hozott módosítása valójában a végletekig le fogja terhelni a magyar munkavállalókat.
A rabszolgatörvény miatti tüntetések múlt hét szerda óta tartanak, és az ellenzéki pártok, civilek és szakszervezetek további demonstrációkat szerveznek első körben azt követelve, hogy Áder János államfő ne írja alá a törvényt.
(Fotók: Béli Balázs/alfahir.hu)