Kedden az Index cikke alapján az Alfahíren arról írtunk, hogy az USA tudományos akadémiájának folyóirata, a PNAS egy jelentésre hivatkozva arra jutott: az oroszok nem mondtak igazat az Európán végigvonuló 2017-es radioaktív felhőről. A Roszatom magyarországi fióktelepe közleményben reagált szerkesztőségünknek a hír kapcsán.
2017-ben nagy mennyiségű radioaktív anyag került a levegőbe, feltételezhetően az Urál déli részének környékén.
Oroszország később megerősítette a francia nukleáris biztonsági intézet (IRSN) jelentését, amely elsőként figyelmeztetett arra, hogy az egészségre és a környezetre káros hatásokkal nem bíró radioaktív felhő vonul végig Európa fölött. A Roszatom akkor azt közölte, hogy egy légkörbe visszatérő elégett műhold, nem pedig az Ozjorszk közelében működő Majak nukleáris létesítményben bekövetkezett állítólagos baleset okozhatta a ruténium 106-os radioaktív izotópnak a légkörben észlelt jelenlétét.
A PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences of the USA) hivatkozott jelentése szerint azonban a szivárgás helye mégiscsak a Majak újrafeldolgozó létesítmény lehetett. Georg Steinhauser, egy német tudós aggasztónak nevezte, hogy bár senkinek nem esett baja, Oroszország mégsem vállalta a felelősséget a balesetért.
A Rosatom Central Europe s.r.o. Magyarországi Fióktelepe 2019. július 31-én, szerdán közleményt juttatott el az Alfahírnek, melyben azt írták:
„a PNAS jelentése feltételezésekre épül, és a szerzők a Majak újrafeldolgozó létesítményre utalnak, hangsúlyozva annak felelősségét a szivárgás miatt.”
A Roszatom szerint a szakemberek és a tudósok már többször megvizsgálták ennek lehetőségét. A cég arra is felhívta a figyelmet, hogy a szabályozó testületek szakértők és bizottságok bevonásával számos belső és külső ellenőrzést végeztek el, amelyek megállapították: a Majaknak nem volt köze a szivárgáshoz.
„Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a Majak szakemberei már korábban is nyilatkoztak a ruténium megjelenésének »cérium változata« kapcsán. A cérium-144 radioizotóp előállításához kapcsolódó munkák során semmilyen körülmények között nem következhet be ruténium-106 kibocsátás. A 2017 augusztusa és novembere között a cérium-144 előállításához csak ritkaföldfémekből álló koncentrátumot használtak, amely csak »nyomokban« tartalmazhatott ruténium-106-ot. Az előkészítési szakaszban keletkező összes folyékony oldatot – beleértve a ruténium izotópokat is – még 2017 júliusában speciális tárolókba szállították.”
A közlemény arról is tájékoztatott, hogy a PNAS beszámolója a 2017 szeptemberében bekövetkezett ruténium-106 izotóp eredetével kapcsolatban nem tartalmaz új felvetést és következtetést.
„A jelentésben közölt adatok gyakorlatilag megegyeznek azokkal, amelyeket korábban a számos szakértőt, valamint a francia, finn, svéd, német, norvég, brit és orosz tudósokból álló speciális nemzetközi független tudományos bizottság tett közzé, amelyek nem találtak kapcsolatot a ruténium-106 megjelenése és az oroszországi atomipari ágazat vállalatainak tevékenysége között.”