Az egyik leghíresebb bektasi dervis földi maradványait rejtő mauzóleum teljes felújítását megelőző feltárást a Budapesti Történelmi Múzeum végzi, amelynek régésze, Papp Adrienn elmondta: a védett régészeti lelőhelyet utoljára 1914-ben tárták fel, akkor két csontvázmaradványt is találtak, és nem kizárt, hogy most továbbiakra bukkannak.
A 2,5 milliárdos felújítás kiemelt, török-magyar államközi beruházás keretében valósul meg. Az archeológiai munkálatok elvégzése után akár már a jövő évben befejeződhet a teljes rekonstrukció. A projekt keretében a környező terek, parkolók és utcák is megújulnak, melynek költségeit a magyar fél viseli, míg a türbe és közvetlen környezetének helyreállítását Ankara finanszírozza.
A Rózsák atyjaként tisztelt dervis síremlékét 1543 és 1548 között építtette Mehmed Jahjapasazáde, 3. budai pasa. Az épület környezetét jelentő Türbe teret több alkalommal átalakították, magát, az 1914-ben műemlékké nyilvánított türbét pedig többször is felújították az évek folyamán. A környezet legvakmerőbb változtatásai Wagner Lajos nevéhez kötődnek, aki 1861-től birtokolta a telket, s egy rendkívül impozáns kúriát emeltetett a zarándokhely köré, mely a második világháború során részlegesen elpusztult. A '60-as, '70-es években a Wagner-villa maradványait részben elbontották, részben pedig a tér jelenlegi arculatának kialakításához használták fel. Gül Baba türbéje a rendszerváltás után először 1997-ben, majd 2003-ban újult meg.
T. T.
Régészek a harcos szerzetes síremlékénél
Megkezdődött Gül Baba türbéjének – a muzulmánok egyik legnyugatibb, szakrális zarándokhelyének – régészeti feltárása.