A tanintézetet 1948-ban a kommunista kormányzat államosította. 2002-ben kapták vissza az épületeket, ám hamar kiderült, hogy a magyarellenes sovinizmus e tekintetben is rendszereken átívelő biztos pont Romániában. A korrupcióellenes ügyészség, a DNA (amelyet, egyébként kifejezetten hasznos és előremutató tevékenysége mellett éppen ehhez hasonló akciói miatt bírálnak jogosan) büntetőpert indított a visszaszolgáltatási kérelmet elbíráló bizottság tagjai ellen, akiket 2014 novemberében jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek, az ingatlanokat pedig újraállamosították.
Döntött a román legfelsőbb bíróság: elutasították a Székely Mikó Kollégium épületeinek visszaszolgáltatását
A bírói testület háromszori halasztás után hozott döntést a restitúció elutasításáról. Az ítélet kivonatában az szerepel, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) fellebbezését a korábbi - kedvezőtlen - ítélet ellen a legfelsőbb bíróság megalapozatlannak találta. Kató Béla püspök szerint a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatásának az elutasítása azt jelzi, hogy a román állam eldöntötte a restitúció leállítását.
"Rendkívül szomorúak vagyunk amiatt, hogy bármit tehetünk, és bármit hozhatunk fel az igazunk mellett, ezt sehol, semmilyen fórumon nem veszik figyelembe, mert eldöntötték, hogy nem adják vissza azt, amit a kommunista állam elvett, és nem a válasz minden kérésünkre"
- nyilatkozta az úgy kapcsán a Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke, Kató Béla.
A Fidesz szerint azonban mindez egy jogállamban történt. A kormány ugyan több alkalommal is felszólalt a kollégium érdekében, ám, amikor múlt héten az Európai Parlamentben arról kellett szavazni, hogy Romániában sérül-e a jogállamiság,
nyíltan kiálltak Bukarest mellett.
Holott az erdélyi magyarságnak a sepsiszentgyörgyi ügyön túl is bőven akadnak sérelmei. Elég csak a HVIM abszurd indokokkal meghurcolt aktivistáira, a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar karának ledarálására, vagy a székely zászló körüli hamisítatlan balkáni hercehurcára gondolni, amelynek során januárban a miniszterelnök akasztással fenyegette meg a lobogót kitűzőket.
Persze az Unió is hozta a formáját, hiszen a számos, egyébként zömmel jogos észrevételt tartalmazó jelentésben erről egy szó sem esik. A magyar kormánypárti képviselők azonban ahelyett, hogy szóba hozták volna az EP-ben ezeket az ügyeket – ahogyan például a jobbikos Balczó Zoltán is tette – simán leszavazták a jelentést, ezzel deklarálva, hogy
2018-ban a hivatalos magyar álláspont szerint Románia minden állampolgára, tehát nyilván a magyarok számára is egyenlő jogokat biztosít.
Saját pártcsaládjukból, a Néppártból egyébként – egy szlovák képviselőtől eltekintve – egyedül ők tettek így, sőt még a balos román kormány európai elvtársainak többsége is az elmarasztaló vélemény mellett voksolt.
Jellemző, hogy a határon túli magyar EP-képviselők közül senki sem szavazott a jelentés ellen. Tőkés László tartózkodott, és így tett még a román kormánnyal egyébként szövetséges RMDSZ is.
A Fidesz számára azonban a közép-európai politikai gengszterkartell érdekei – akárcsak a magyargyűlölő Robert Fico melletti kiállásuk, vagy a volt csetnik szerb elnök melletti kampányolásuk idején – most is fontosabbak voltak, mint a szavakban oly gyakran keblükre ölelt elszakított magyarság jogainak védelme.