Kovács László likes this: Szijjártó hősiesen megvédi a szerb kisebbségi politikát

Magyarország megvédi Szerbiát, ha Belgrádot a kisebbségi jogok miatt bírálják - nyilatkozta Kovács László Szijjártó Péter külügyminiszter 2003-ban 2017-ben.

"A vajdasági magyarok számára biztosított jogok és lehetőségek igazán elérik az európai standardokat. Éppen ezért soha nem fogjuk hagyni, hogy Önöket bárki kioktassa a kisebbségi jogok vonatkozásában”

- mondta Szijjártó Péter Belgrádban a kormányzó Szerb Haladó Párt kampánygyűlésén. Hogy megvédjük. A kisebbségi jogok terén.  

Nem a délvidéki magyarokat. Szerbiát. 

Ezt mondta a magyar külügyminiszter. Szerbül. Nem, ez tényleg nem a "merjünk kicsik lenni" posztkádári aranykorában, hanem

a Nemzeti Együttműködés Rendszerének illiberális, a politikai korrektségnek adat üzenő érájában, a Lázadás Évében hangzott el. 

Ilyen alázatos mélytorkosra eddig még nem volt példa - ám a románc már lassan két éve tart a soviniszta magyargyűlölő ifi politikusból lett bezzegajróper Alekszandar Vucsics szerb miniszterelnök és Orbán Viktor között. 

A magyar és a szerb kormány szerelme 2015 júliusában kezdett bimbózni. Igazi hollywwodi romantikus történethez méltóan a a kezdet nehéz volt, de aztán csak kigyulladt a láng. 2015 júniusában Alekszandar Vucsics szerb miniszterelnök még

Auschwitzhoz hasonlította az akkor bejelentett magyar határkerítést,

és "brutális", "nem európai" fellépésről beszélt a szeptemberi röszkei összecsapások kapcsán. Szijjártó Péter akkor válaszul a szerb rendőrséget hibáztatta az incidens miatt, mondván: nekik kellett volna fellépni az agresszíven viselkedő migránsokkal szemben. Aztán, hogy a nagykönyvben meg van írva, a vagdalkozó veszekedés szenvedélyes szerelembe csapott át. 

Júliusban Vucsics Budapesten megállapodott Orbán Viktorral hogy Belgrádnak mégse lesz ellenvetése a kerítéssel szemben. A magyar kormányfő hálától párás szemekkel hirtelen felfedezte azt is, hogy a délvidéki magyaroknak milyen nagyszerű dolguk is van. 

"Nagyvonalú, az európai sztenderdeket meghaladó, baráti elbánásban van része a magyar közösségnek"

 - jelentette ki a miniszterelnök. A szerelmi vallomást Orbán pár nappal később a Kossuth Rádióban is folytatta, ahol elmondta, hogy Vucsics bár fizikailag erős, robosztus alkatú, de "érzőszívű ember", aki

"szláv karakteréből "az ingjét is odaadná". 

A románc azóta is változatlan hőfokon izzik a két kormány között. Olyannyira, hogy Vucsics pártja a Szerb Haladó Párt már egy évvel ezelőtt is Orbán fényképével kampányolt a délvidéki magyarok között. Ez az idei korteshadjáratban is így van, sőt ezúttal Szijjártó Péter külügyminiszter maga utazott Belgrádba, hogy haladók naggyűlésén orálisan kielégítse méltassa a szerb kormányfőt. 

Az, hogy a magyar külügyér a magyarfaló Seselj csetnik vajda egykori jobbkezének és hű tanítványának kampányol, az még magyarázható. A viharos évek óta  Pesten és Belgrádban is sok víz lefolyt a Dunán, Vucsics pedig már hosszú évekkel ezelőtt hátat fordított mesterének, mostanra pedig a Balkán européer bezzeggyerekének számít. Igaz, a Budapesten és Brüsszelben előadott béke-és szeretethimnuszok nem mindig jutnak a vidéki talpasokhoz. Így fordulhatott elő, hogy tavaly áprilisban

a Szerb Haladó Párt aktivistái fegyvert szegeztek egy kishegyesi magyar férfi fejéhez.

Ám ezeket a kínos pillanatokat gyorsan elfeledtetik a kölcsönös barátság és tisztelet jegyében zajló találkozók. Amelyeket persze nem zavarhat meg, hogy maguk a délvidéki magyarok mit gondolnak saját, "európai standard" helyzetükről. Hogy a közösségi, vagy önkormányzati tulajdonban álló médiacégek privatizációjával sorra szűnnek meg a magyar nyelvű orgánumok Hogy az IMF elvárásainak megfelelően megindult oktatásügyi megszorítások kapcsán is a nemzetiségi iskolákon spórolnak először, hogy

osztályokat vonnak össze, magyar tagozatok szűnnek meg. 

Mindez csak jelentéktelen mellékkörülmény, apró, zavaró kátyú a történelmi megbékélés széles országútján. 

Amúgy minden irónia nélkül: az Európára zúduló emberáradat megfékezése valóban olyan közös feladat, amiért lehet és kell is közösen dolgozni a szomszédos országokkal, különösen a leginkább érintett Szerbiával. Ennek kedvéért akár még azt is elfelejthetnénk, hogy alig két esztendővel ezelőtt a rác testvérek még busszal hordták rá a magyar határra a migránsokat.

De, hogy a magyar diplomácia

27 év alatt sem tanulta meg a szükségszerű együttműködés az orális szerelmi aktus közötti különbséget,

az azért megrázó felismerés. Az pedig még lesujtóbb, - ám sajnos nem kevésbé igaz - hogy a magyar külpolitikai sakktábla bábui 2010 óta már nemzeti színűek, de a játékosok ugyanabból a könyvből tanultak, az elszakított magyar közösségek pedig továbbra is csak feláldozható gyalogok rajta.