Covid közben, háború előtt – A 40. Magyar Sajtófotó Kiállításon jártunk

Szerdától tekinthető meg a 40. Magyar Sajtófotó Kiállítás. Bár a koronavírus-járvány mára lecsengőben van, a 2021-es évet, melynek legjobb alkotásait állították ki, még nagyban uralta a pandémia. Ennek megfelelően a most nyilvánosságra hozott két fődíjas, a MÚOSZ Nagydíjával és az André Kertész-díjjal jutalmazott fotósorozat is egy-egy covidos helyzetet, sorsot mutat be a nézőknek.

Egy éve azt írtuk, a Covid-élmények uralták a 39. Magyar Sajtófotó Kiállítás díjnyertes képeit. Akkor a 2020-as év legjobb fényképeit állították ki a szervezők, szerdán pedig a 2021-es esztendő felvételeiből nyílt kiállítás, mely a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) belső udvarán tekinthető meg.

A megnyitón Virágos Gábor, az MNM főigazgató-helyettese beszédében visszaemlékezett, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) immár negyvenedik alkalommal hirdette meg a Magyar Sajtófotó Pályázatot, a pályaművekből álló első kiállítást pedig épp negyven éve, 1982-ben mutatták be a Műegyetem klubjában. Egy évvel később a Budapesti Tavaszi Fesztivál leglátogatottabb eseménye volt a sajtófotó-kiállítás. Rámutatott, mekkorát változott a világ ez alatt a négy évtized alatt: változott a politika, a világgazdaság, a technológia a sajtóban, a fotózásban is.

Megváltozott a fotózás jogi háttere, a képek nyilvánosságra hozatalának módja, és a készítés technológiája is, hiszen a digitális fotózás szinte teljes egészében felváltotta az analóg technológiát

– mondta Virágos Gábor.

A változás a számokban is megmutatkozott – idézte fel a főigazgató-helyettes –, amíg az 1981-es pályázatra kevesebb, mint ezer pályamű érkezett, most 245 fotós több mint 2300 pályaművét, több mint 5800 fotóját kellett elbírálnia a zsűrinek.

Virágos Korniss Péter fotográfust idézte, aki szerint

a „fényképez” szónak szerencsés szinonimája a magyar nyelvben, hogy „megörökít”.

Ez azt jelenti, hogy a kép annak a lenyomatát örökíti meg, ami volt, elmúlt, a múzeum feladata is ennek megőrzése, bemutatása. A történész szerint a fotóriporter célja, hogy elérhető közelségbe hozza az általa megélt valóságot úgy, hogy a szemlélőből érzelmeket váltson ki, csodálhassa, vitatkozhasson vagy egyetértsen a kép alkotójával.

Bánkuti András, a MÚOSZ fotóriporter szakosztályának elnöke, a kiállítás kurátora megnyitó beszédében ugyancsak a negyven évvel ezelőtti, Szalay Zoltán által megrendezett, első rendszeres kiállítást idézte fel. Köszönetet mondott, Szalay feleségének, László Ágnesnek is, aki a kiállítás-sorozatnak szponzorokat szerzett, „rendet csinált”, azaz rendszerezte a fotósok műveit, negatív felvételeit is.

A kurátor megtekintésre ajánlotta a Capa Központban múlt héten megnyílt, az elmúlt negyven év sajtófotóiból megrendezett kiállítást is, melyről lapunk is beszámolt.

Bánkuti szerint a fotóriporteri munka régen hálásabb volt, mert akkor még több idő volt egy-egy kép elkészítésére, lassabb volt a híráramlás, és csak nyomtatott újságok voltak. Ezzel szemben ma – vélte – sokszor valaki készít egy képet, és az azonnal megy nyomtatásba, online kiadásba, a hírügynökségek pedig „röpítik szerte szét”. Felidézte, régebben akár évekig is dolgoztak a fotósok egy-egy anyagon,

Ezért köszönetet mondott a fotósoknak, valamint az ő családtagjaiknak is, akik elviselik, ha a fotóriporter eltűnik hetekre.

A megnyitón beszédet mondott Rédei Ferenc fotóriporteri életműdíjas sajtófotós is, aki mérföldkőnek nevezte ezt a negyvenedik kiállítást. Ő is emlékeztetett, mennyire megváltoztak a körülmények politikailag és technikailag is, de a sajtófotósok állták a sarat. A járvány viszont – vélte – olyan csapdákat állított, melyből csak remélhetjük, hogy sikerül kikapaszkodni. Visszaemlékezett, nagy húzás volt a szervezőktől, hogy a tavalyi évben szabadtérre vitték a kiállítást, viszont a kiállított képek tavaly és idén is magányosságról tanúskodnak.

Magányos a szereplők többsége, de vélhetően maguk az alkotók is csak saját maguk megérzéseire támaszkodhattak. A szerkesztőségek a pandémia alatt gyakorlatilag megszűntek mint közösség, a kör e-mailek legfeljebb csak jelezték a szerkesztői koncepciókat, a közös alkotás, a műhelymunka, amitől a helyére került a médiában egy-egy fotó és persze az írás is, a feledés homályába veszett. Üzenetek helyettesítették az alkotáshoz nélkülözhetetlen vitákat, a szereplők önjárók lettek, nemcsak a témaválasztás, de az elkészült képek értékelése is az alkotókra maradt

– mondta a neves fotóriporter, aki kiemelte azt is, a fotósok színe-java szabadúszó lett. Rámutatott, a díjnyertes alkotók közül huszonháromnak van munkahelye, tizenöten viszont szabadúszók. Ennek ellenére Rédei úgy látja, a sajtófotó továbbra is él, és hiába kevesebb a hír, az esemény, ezeket emberábrázolásokkal, természetfotókkal, a mindennapi életről készült képekkel lehet kárpótolni.

Bár a nyertes pályázatok zömét már korábban kihirdették, a két legrangosabb díj győztesét a kiállítás megnyitóján hozták nyilvánosságra.

A díjazottak

A MÚOSZ Nagydíját a legkiemelkedőbb teljesítményért a Világgazdaság fotósa, Móricz-Sabján Simon Második élet című képriportjával nyerte el. A fotósorozat a 30 éves Mészáros Richárd történetét mutatja be, akit mentő vitt az Uzsoki Utcai Kórházba, Covid intenzív osztályra került. Itt 59 napot töltött szinte végig lélegeztetőgépen. A fiatalember szinte csodával határos módon felépült, majd összesen 113 nap után a kórház hőseként távozott, miután az életben maradása az egész intézmény közös ügye is lett.

Az André Kertész-nagydíjat pedig a legjobb emberközpontú dokumentarista fotográfiáért a Telex fotóriportere, Bődey János Anya éljen, ezt az egy ajándékot kérték karácsonyra című munkájával érdemelte ki. A megrázó sorozat Biszák Gábor harmincegy hetes terhes feleségének, Erikának haláláról, a család kálváriájáról szól. A kismamából császármetszéssel emelték ki a harmadik gyermeküket, így Nimród, Johanna és Boróka most már anya nélkül nőnek fel, a nagyobbak a maguk módján próbálják meg feldolgozni a történteket.

Hír-, eseményfotó

1. helyezett:

Móricz-Sabján Simon (Világgazdaság): A koronavírus időszaka

(A kép elnyerte a legjobb hírképért járó Escher Károly-díjat is.)

2. helyezett:

Erdős Dénes (Népszava): Feszült helyzet

3. helyezett:

Szabolcs László (Ripost): Országúti tragédia

Képriport

1. helyezett:

Móricz-Sabján Simon (Világgazdaság): Második élet

(A sorozat a MÚOSZ Nagydíját is elnyerte, lásd fent.)

2. helyezett:

Ancsin Gábor (Képszerk.hu): Délen a helyzet változatlan

3. helyezett:

Márkos Tamás (Transindex): Tűzpróba

Mindennapi élet (egyedi)

1. helyezett:

Hullan Zsuzsa (Vígszínház): Barátnők

2. helyezett:

Illyés Bence (szabadfoglalkozású): Két világ találkozása

3. helyezett:

Sánta István Csaba (szabadfoglalkozású): Levitáció

Mindennapi élet (sorozat)

1. helyezett:

Bődey János (Telex): Anya éljen, ezt az egy ajándékot kérték karácsonyra

(A sorozat az André Kertész-nagydíjat is elnyerte, lásd fent.)

2. helyezett:

Ajpek Orsolya (Telex): Apukák

3. helyezett:

Sánta István Csaba (szabadfoglalkozású): Slow 2021

Emberábrázolás-portré (egyedi)

1. helyezett:

Kerekes M. István (szabadfoglalkozású): Alexandru és Péter

3. helyezett:

Kurucz Árpád (Magyar Nemzet): Háy György pilóta

(Ebben a kategóriában 2. helyezést a zsűri nem osztott ki.)

Emberábrázolás-portré (sorozat)

1. helyezett:

Becze Anita (szabadfoglalkozású): Visszhangok

2. helyezett:

Halasi Eszter (szabadfoglalkozású): Nyakunkon az élet

3. helyezett:

Nemes Tünde (szabadfoglalkozású): Még mindig nő vagyok

Művészet (egyedi)

1. helyezett:

Oláh Tamás (szabadfoglalkozású): Neverland főpróba

2. helyezett:

Oláh Tamás (szabadfoglalkozású): Online balett

3. helyezett:

Csudai Sándor (Origó): Arcok

Művészet (sorozat)

1. helyezett:

Fekete István (szabadfoglalkozású): Szimfónia a romatelepen

2. helyezett:

Urbán Ádám (szabadfoglalkozású): Cirkusz a függöny mögött

3. helyezett:

Csudai Sándor (Origó): Medvetánc

Sport (egyedi)

1. helyezett:

Barbara Gabriella (szabadfoglalkozású): Futball kő-papír-olló

2. helyezett:

Illyés Tibor (MTI/MTVA): Koncentrálás

3. helyezett:

Koszticsák Szilárd (MTI/MTVA): Sedric

Sport (sorozat)

1. helyezett:

Béres Márton (Népszava): Tomi Rocky

2. helyezett:

Vasvári Tamás (MTI/MTVA): Horgászok éjszakája

3. helyezett:

Derencsényi István (szabadfoglalkozású): High-light

Természet és tudomány (egyedi)

1. helyezett:

Szabó Géza Attila (B. Y. Ecoline Kft.): Munka közben

2. helyezett:

Kovács Norbert (szabadfoglalkozású): Ördögfióka

3. helyezett:

Belovári András (Keszthelyi TV): Forog a világ

Természet és tudomány (sorozat)

1. helyezett:

Radisics Milán (szabadfoglalkozású): Karanténban egy rókával

2. helyezett:

Kállai Márton (Mediaworks/Szabad Föld): Az időjárás bűvöletében

3. helyezett:

Kállai Márton (Mediaworks/Szabad Föld): Feloldódó létezés

(A sorozat elnyerte a Fenntarthatósági különdíjat is.)

Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (egyedi)

1. helyezett:

Zagyi Tibor (Népszava): Magányos karácsony

2. helyezett:

Mónus Márton (szabadfoglalkozású): Lebegés

3. helyezett:

Zsolnai Péter (Blikk): A vonulás

Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (sorozat)

1. helyezett:

Lex Mihály (Lex Antikvitás Kft.): A régi pesti bérházak világa, egy eltűnő életforma nyomában

2. helyezett:

Móricz-Sabján Simon (Világgazdaság): Az új norma időszaka

3. helyezett:

Stiller Ákos (szabadfoglalkozású): Digitális oktatás a végeken

A legjobb kollekcióért járó Munkácsi Márton-díjat Móricz-Sabján Simon (Világgazdaság), a 30 év alatti, legjobb teljesítményt nyújtó fotóriporternek járó Szalay Zoltán-díjat Erdős Dénes (Népszava), a megyékben dolgozó, legjobb teljesítményt nyújtó fotóriporter díját pedig Röhrig Dániel (Atádhír) kapta.

A megnyitón átadták a legjobb képhasználatért járó Molnár István-díjat, amire egy szabadon választott megjelent vagy tervezési fázisban lévő, fotósorozatot bemutató layouttal lehetett pályázni. A díjat Heltai Ákos tipográfus kapta.

A legjobb fotókönyvért járó, ötévente átadott Gera Mihály-díjat pedig a Fortepan Masters – Kollektív fotográfia a 20. századból kapta. A kiadvány ötletgazdája és művészeti vezetője Barakonyi Szabolcs, a kreatív koncepció Salát Zalán Péter munkája. A felelős kiadó Simó György, a szerkesztő pedig Szilágyi Róza Tekla volt.

A 40. Magyar Sajtófotó Pályázat díjazottjaiból, teljes sorozataiból álló kiállítás a művekhez kapcsolódó leírásokkal, történetekkel május 29-ig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Múzeum belső udvarán, ezt követően a képek országos turnéra indulnak.