Amint arról korábban beszámoltunk, jogerős bírósági ítélet érvénytelenítette a Mező Vidék Bt. és az NFA között megkötött 28 hektárra vonatkozó földhaszonbérleti szerződést. Igaz, ez Kishantos szempontjából csak egy szimbolikus győzelem volt, hiszen a biogazdálkodás eredetileg 452 hektáron zajlott - jelenleg 9 hektár maradt meg a kishantosiak kezében; az állam 10 parcellán hirdette meg ezeket a rendkívül értékes földeket.
Fontos emlékeztetni, hogy az ítélettel a kishantosiak nem kapták vissza automatikusan ezt a termőföldrészt, arra a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) egy újabb pályázatot ír ki.
Vagy mégsem...
Ugyanis az NFA árverési hirdetményében (Hantos 0157/1 - Szántó 27,2808 jelzéssel)
2033. október 31-ig
érvényes szerződésként szerepel a Mező Vidék Bt-vel megkötött - és a bíróság által jogerősen megsemmisített - kontraktus.
Az NFA ezen törvénysértése azonban újabb lehetőséget biztosít arra, hogy mindenki számára egyértelművé váljon, hogy a közösségi földtulajdon mellett szóló összes érv hazugság.
Mint látható:
Az említett 27 hektár esetében 2033. október 31-ig érvényes a haszonbérleti szerződés. Azaz, az árverésen győztes vásárló csak 2033. novemberében kezdheti meg a gazdálkodást a területen. Tehát 18 év múlva. Ugyanakkor láthatjuk, a kimásolt táblázatban azt is, hogy ez nem egyedi eset, hiszen - a kormány hazugságaival szemben - az eladásra szánt földterületek 80 százalékát legalább 20 évig érvényes bérleti szerződés terheli.
Ki vesz meg egy ilyen földet? Aki spekulál:
- vagy, mert 20 év múlva, a jelenlegi ár többszöröséért fogja azt eladni;- vagy, mert tudja, hogy néhány év múlva a Fidesz törvényt fog módosítani, és miután Brüsszel elkaszálja a földforgalmi törvényt, ő tovább értékesíti az így megszerzett földet.
A másik fontos aláhúzandó tényező a kikiáltási ár, ez ugye esetünkben
43 millió 250 ezer forint.
Tehát innen indul a licit, ugyanakkor a valóban kedvezményes hitel felvételéhez 20 százalék önrész szükséges, tehát a Mező Vidék Bt által bérlet (sic!) földterület megvételéhez cirka
9 millió forintot
kell a helyi gazdálkodónak letennie az asztalra.
Persze erősen kérdéses, hogy ennyi mozdítható pénzeszköze van-e ezeknek a gazdálkodóknak, félő, hogy inkább a strómanok fognak tarolni az árveréseken.